home sitemap contact us  
Foldal arrow Egyb
   
Foldal
Kapcsolat
Publikcik
Cikkek
Egyb
Esemnyek
Gyakori krdsek
Mentrkp
Legfrisebb
Kapcsolat
Levelezési cím:
1550 Budapest, Pf.:174
1138 Budapest, Tomori köz 18. fsz. 3.
Telefon:
+36 20 946 3074
+36 1 270 1670
Fax:
+36 1 236 0834
+36 20 940 1371
E-mail:
Az email cm vdve van a spam botoktl, a megtekintshez a JavaScript bekapcsolsa szksges
 
Egyb
Betegjogok rvnyeslse a betegellts sorn Nyomtats E-mail

 

  1. IME III. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2005. JANUÁR 49

 

BETEGJOG

MEDICINA 2000 I. JÁRÓBETEG SZAKDOLGOZÓI KONFERENCIA

Egészségügyi ellátáshoz való jog alatt beteg és az egészséges ember ellátásához kapcsolódó egészségügyi

tevékenységek összességét kell érteni. Ebbôl értendô, hogy az egészségügyi ellátás nem csupán a beteg

embert illeti meg. Ezen belül a betegjogok egy szkebb szabályozást jelentenek, melyet a hatályos

Egészségügyi Törvény szabályoz részletesen.

Tovbb...
 
Opitok helye a fjdalomcsillaptsban Nyomtats E-mail
A fájdalomcsillapítás alapelveire a WHO 1986-ban tette közzé iránymutatását. Az azóta eltelt id alatt a merev analgetikus létra rugalmasabbá vált. A fájdalomcsillapítók megválasztása és adagjuk beállítása kezdetben szigorúan lépésrl lépésre, a gyengébb szerektl az ersebbek felé haladva történhetett. Manapság egyre elterjedtebb az a nézet, hogy a daganatos eredet fájdalom csillapításában a fájdalom mérési eredménye alapján kell az induló „lépcst” megválasztani. Gyakorlati tapasztalat szerint, ha a vizuális analóg skálán (VAS) a beteg által megjelölt eredmény 70-80 mm-nél nagyobb értéket mutat, elsként választandó szer lehet az ers opioid. Ennek a módszernek a magyarázata az, hogy a létra fokozatosan emelked lépcsin  alkalmazott szerek csak egy bizonyos ersség fájdalmat képesek megfelelen csillapítani, ezért a fájdalom enyhítése késedelmet szenvedhet. A fájdalomcsillapítással foglalkozó szakemberek körében az utóbbi 10 évben robbanásszer változás következett be az opioidok alkalmazását illeten a nem malignus eredet fájdalmak kezelése terén is –továbbiakban KNDEF -.(2) Az opioidok létjogosultságának elfogadása a nem rákos betegség okozta fájdalmak csillapításában lassan elfogadottá válik. Ennek oka között említend az újabb terápiás lehetségeket biztosító modern és biztonságos gyógyszer beviteli módok megjelenése és elterjedése.

A 2003. évi statisztikai adatok szerint évente a hazai onkológiai szakrendeléseken kb. 700.000 míg a reumatológiai rendeléseken közel 3 000 000 orvos-beteg találkozót regisztráltak. (4) A megjelentek átlagosan 33%-a igényeltek fájdalomcsillapítást. Ez is igazolja, hogy a mozgásszervi megbetegedések legszembetnbb tünete a fájdalom. (1) A fájdalomcsillapítás 96%-ban konzervatív módszerekkel és a reumatológiai gyakorlat szerinti els és második vonalbeli szerekkel hatékonyan csillapítható.  A fennmaradó 4%-ban azonban ers hatású az úgynevezett  major analgetikumok csoportjába tartozó szerek válnak szükségessé. Természetesen a mozgásszervi megbetegedések kezelésére során is a bizonyítékokon alapuló orvoslást kell alkalmazni azzal, hogy a kezelés feltétlenül egyénre szabott legyen csakúgy, mint daganat okozta fájdalom  esetében. Például a „low back pain” okozta fájdalom kezelése során els vonalbeli szerek az acetaminophen, gyenge opioidok és NSAID-k az akut, míg a nem benzodiazepin izomrelaxansok, a tricyclicus antidepresszansok a krónikus low back pain második vonalbeli kezelésére alkalmasak. (1) Amennyiben ezen szerek, illetve ezen szerek kombinációjával az analgetikus hatás elégtelen, az ers opioidok alkalmazása ebben az esetben is elfogadott.

Tovbb...
 
A tdrkos betegek elltsnak jogi konzekvencii Nyomtats E-mail

Dr. Kismarton Judit

Dr. Petneházi Zsigmond 

      
Az utóbbi 10 évben a betegjogok területén ún. jogi forradalomnak lehetünk tanúi. Ennek oka, hogy az alapvet emberi jogok az egészségügyi ellátás tekintetében mint betegjogok lettek megfogalmazva. Igazán nagy fordulat a betegjogok területén az 1980-as évek táján következett be. Ettl az idponttól kezdve a betegjogok fokozottan a figyelem középpontjába kerültek. A WHO lisszaboni deklarációja a betegjogok megfogalmazását tette közzé 1981-ben. Ezt követen számos ENSZ, WHO és Európa Tanács deklaráció került megfogalmazásra a betegek jogait illeten. Rendkívüli jelentség a WHO 1994. évi Amszterdamban 36 tagállam 60 résztvevje által aláírt betegjogi tervezete, melynek célja az volt, hogy megfogalmazzák a betegjogi alapelveket, és irányt mutassanak ezen alapelvek nemzeti egészségügyi szolgáltatásba történ implementációjához. Említést kell még tenni 1997-ben az Európa Tanács által megfogalmazott, az aláíró államokra nézve kötelez ervel bíró „Emberi Jogokról és a Biomedicináról” szóló egyezményrl.
Az Alkotmány az egészséghez való jogot mint alkotmányos jogot deklarálja. Ehhez képest az egészségügyi ellátáshoz való jog szabályozása a hatályos Egészségügyi Törvényben valósul meg. Természetesen ez utóbbi szkebb területet érint, de részletes kifejtést tartalmaz. Az Egészségügyrl szóló 1997. évi CLIV. Törvény az Amszterdami Nyilatkozat szellemében készült el és ennek megfelelen eurokonformnak tekinthet. Az Egészségügyrl szóló törvény számos esetben – különösen a gyógykezelés területén – általános megfogalmazást tartalmaz, ezzel lehetséget biztosít a szakmai szabályok, így különösen a tudomány mindenkori állását tükröz és bizonyítékokon alapuló orvoslás, ezek hiányában a módszertani útmutatókban közzétett szabályok, szakmai irányelvek, vagy a széles körben elfogadott, szakirodalomban közzétett szakmai követelmények érvényre juttatásához.




Tovbb...
 
Fjdalomcsillapts mint betegjog Nyomtats E-mail

Szükséges-e a betegnek a krónikus mozgásszervi fájdalomtól szenvedni?

2005.07.26.

Kismarton Judit ügyvéd szakorvos

A Magyar Betegjogi Közhasznú Egyesület elnöke

Szükségszer-e, a fájdalomtól szenvedni? E gyakorta felmerül kérdés már-már közhelynek számít. A betegek álláspontja e kérdésben megoszlik. Vannak, akik azt vallják, hogy inkább trnek mintsem kezelésben részesüljenek, mások pedig úgy vélekednek, hogy a legkisebb fájdalom esetén is inkább bevesznek valamit, mintsem szenvedjenek. A krónikus fájdalom csillapításának problematikája nem magyar jelenség. Statisztikai adatok szerint a krónikus nem daganatos eredet fájdalom jelents részét a gerinc fájdalmak és az izületek megbetegedései teszik ki. Az életkor elre haladtával az ilyen megbetegedésben szenvedk száma fokozatosan emelkedik. Hazánkban a  lakosság kor szerinti megoszlása miatt ez a kérdés különösen élesen jelentkezik. Sajtóból mindeni számára közismert, hogy a reumatológiai rendeléseken a megjelent betegek száma igen magas. Már pedig a reumatológiai megbetegedések egyik vezet tünete a fájdalom. Ha a beteg szenved a fájdalom életkedve elveszhet, általános állapota rosszabbodhat, a mozgása beszkülhet. A mozgás szegénység  önmagát gerjeszti, a beteg egyre kevesebbet mozog, a mozgás hiány pedig számos más egészségügyi probléma talaja lehet. Amennyiben a beteg a fájdalma csillapítására kezelést kap Krónikus fájdalom csillapításában is a szakmai szabályoknak kell érvényesülni, azaz a fájdalom kezelését lépcszetesen kell felépíteni. Ez  azt jelenti, hogy a hagyományosan

Tovbb...
 
Orvosok jogai Nyomtats E-mail
Az orvosnak is vannak jogai, annak ellenére, hogy errl soha nem beszélünk!
2005.06.04.
 
Kétségtelen, hogy a hatályos Egészségügyi törvény nagyon szkmarkú az egészségügyi dolgozók jogait illeten, azonban nem árt tisztába lenni azzal, hogy meghatározott feltételek fennállása esetén orvos ezekkel élhet! Az orvos-beteg kapcsolat mellérendelt kapcsolat, de ez nem egyenl jogokat-kötelezettségeket takar! Jogok vonatkozásában a mérleg a beteg, kötelezettségek tekintetében az orvos oldalára billen el! Az gyógyítás során az orvos és a beteg értékrendje, világnézete, vallási meggyzdése szembe kerülhet, de ezeket félre kell tennie az orvosnak sürgs szükség esetén! Az orvos jogok érvényesülésérl röviden elmondhatjuk, hogy kivétel nélkül valamilyen megszorítással érvényesülnek!

Tovbb...
 
A daganatos fjdalom s csillaptsa Nyomtats E-mail


Európai adatok szerint minden 5. lakos valamilyen fájdalomban szenved. Ezen adat 2005. évben került nyilvánosságra. 
A „valamilyen” kifejezés a daganatos és a nem daganatos eredet fájdalmakat egyaránt felöleli azzal, hogy a közleményben feltétlenül krónikus fájdalomról van szó. Az akut és a krónikus fájdalom között az alapvet különbség nem az idfaktor, hanem az etiologia. Míg akut fájdalom esetén rendszerint van etiológiai kezelés – pl. fogfájásnál a caries kitakarítása és tömés behelyezése, vagy a fog eltávolítása - addig krónikus fájdalom esetében az etologiai háttér kezelése sokkal ritkábban vagy csak jóval kevésbé hatékonyan lehetséges. Míg akut fájdalom adjuváns kezelést nem igényel, a krónikus fájdalom kezelésében ez kifejezetten gyakorta szükséges. A beteg psychéje általánosan elmondható hogy krónikus fájdalomban szenved betegnél általában érintett. Természetesen az idfaktornak is meghatározó szerepe van, hiszen ha a fentiek figyelembe vételével a fájdalom 3 hónapnál hosszabb idn keresztül fennáll, majdnem biztos, hogy az krónikus.
Napjainkban elterjedt, hogy a krónikus fájdalom kifejezést a daganatos eredet fájdalmak szinonimájaként emlegetik, holott a krónikus fájdalom ennél lényegesen tágabb fogalmat takar. Hazai felmérések azt igazolják, hogy az utóbbi fél évtizedben a daganatos megbetegedés okozta fájdalom csillapításában pozitív eredményeket sikerült elérni. Ezzel szemben a nem daganatos eredet fájdalmak kezelése vonatkozásában igen szomorú a tapasztalat. Ez részben annak tulajdonítható, hogy a nem rákos eredet fájdalom etiológiája  sokféle lehet. Bizonyos típusok csillapítása minden erfeszítés ellenére igen gyenge eredményt hoz (postherpeses neuralgia, phantom fájdalom, diabeteses neuropathia, vascularis elváltozások okozta fájdalom,  trigeminus neuralgia, postflavotomias fájdalom, chr. pancreatitis, degeneratív mozgásszervi megbetegedések stb.). Az utóbbi egy év tapasztalatai azt mutatják, hogy a fájdalomkezelés komoly kívánni valót hagy maga után különösen a nem daganatos eredet megbetegedések, elssorban a degeneratív mozgásszervi megbetegedések okozta fájdalmak területén. Hazai lehetségek széles palettája áll rendelkezésre a megfelelen hatékony fájdalomcsillapítás biztosításához, azonban azok jelents része még ma is kiaknázatlan. Ennek az ismeretanyagnak az átadásában kívánunk segítséget nyújtani a jövben az által, hogy egy ugyan szk, de a beteg életminsége szempontjából rendkívül fontos orvosi szakterület,  a fájdalomcsillapítás etiológiai hátterének a széles felölelésével behatóbb és gyakorlatban is alkalmazható módszereket részletesen ismertetünk


Tovbb...
 
<< Els < Elz 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Kvetkez > Utols >>

Eredmnyek 55 - 60 / 92
 
   
Back Top