A fájdalomcsillapítás alapelveire a WHO 1986-ban tette közzé iránymutatását. Az azóta eltelt idő alatt a merev analgetikus létra rugalmasabbá vált. A fájdalomcsillapítók megválasztása és adagjuk beállítása kezdetben szigorúan lépésről lépésre, a gyengébb szerektől az erősebbek felé haladva történhetett. Manapság egyre elterjedtebb az a nézet, hogy a daganatos eredetű fájdalom csillapításában a fájdalom mérési eredménye alapján kell az induló „lépcsőt” megválasztani. Gyakorlati tapasztalat szerint, ha a vizuális analóg skálán (VAS) a beteg által megjelölt eredmény 70-80 mm-nél nagyobb értéket mutat, elsőként választandó szer lehet az erős opioid. Ennek a módszernek a magyarázata az, hogy a létra fokozatosan emelkedő lépcsőin  alkalmazott szerek csak egy bizonyos erősségű fájdalmat képesek megfelelően csillapítani, ezért a fájdalom enyhítése késedelmet szenvedhet. A fájdalomcsillapítással foglalkozó szakemberek körében az utóbbi 10 évben robbanásszerű változás következett be az opioidok alkalmazását illetően a nem malignus eredetű fájdalmak kezelése terén is –továbbiakban KNDEF -.(2) Az opioidok létjogosultságának elfogadása a nem rákos betegség okozta fájdalmak csillapításában lassan elfogadottá válik. Ennek oka között említendő az újabb terápiás lehetőségeket biztosító modern és biztonságos gyógyszer beviteli módok megjelenése és elterjedése.

A 2003. évi statisztikai adatok szerint évente a hazai onkológiai szakrendeléseken kb. 700.000 míg a reumatológiai rendeléseken közel 3 000 000 orvos-beteg találkozót regisztráltak. (4) A megjelentek átlagosan 33%-a igényeltek fájdalomcsillapítást. Ez is igazolja, hogy a mozgásszervi megbetegedések legszembetűnőbb tünete a fájdalom. (1) A fájdalomcsillapítás 96%-ban konzervatív módszerekkel és a reumatológiai gyakorlat szerinti első és második vonalbeli szerekkel hatékonyan csillapítható.  A fennmaradó 4%-ban azonban erős hatású az úgynevezett  major analgetikumok csoportjába tartozó szerek válnak szükségessé. Természetesen a mozgásszervi megbetegedések kezelésére során is a bizonyítékokon alapuló orvoslást kell alkalmazni azzal, hogy a kezelés feltétlenül egyénre szabott legyen csakúgy, mint daganat okozta fájdalom  esetében. Például a „low back pain” okozta fájdalom kezelése során első vonalbeli szerek az acetaminophen, gyenge opioidok és NSAID-k az akut, míg a nem benzodiazepin izomrelaxansok, a tricyclicus antidepresszansok a krónikus low back pain második vonalbeli kezelésére alkalmasak. (1) Amennyiben ezen szerek, illetve ezen szerek kombinációjával az analgetikus hatás elégtelen, az erős opioidok alkalmazása ebben az esetben is elfogadott.

Az orvosnak is vannak jogai, annak ellenére, hogy erről soha nem beszélünk!

2005.06.04.

 

Kétségtelen, hogy a hatályos Egészségügyi törvény nagyon szűkmarkú az egészségügyi dolgozók jogait illetően, azonban nem árt tisztába lenni azzal, hogy meghatározott feltételek fennállása esetén orvos ezekkel élhet! Az orvos-beteg kapcsolat mellérendelt kapcsolat, de ez nem egyenlő jogokat-kötelezettségeket takar! Jogok vonatkozásában a mérleg a beteg, kötelezettségek tekintetében az orvos oldalára billen el! Az gyógyítás során az orvos és a beteg értékrendje, világnézete, vallási meggyőződése szembe kerülhet, de ezeket félre kell tennie az orvosnak sürgős szükség esetén! Az orvos jogok érvényesüléséről röviden elmondhatjuk, hogy kivétel nélkül valamilyen megszorítással érvényesülnek!

Tüdődaganatok okozta fájdalom csillapítása

 

Írta:
Dr. Kismarton Judit
Dr. Embey-Isztin Dezső
Megjelent: Ostoros Gyula: tüdőbetegek kezelése
2000.07. 04.

 
A  tüdődaganatok és a következményes  speciális fájdalom szindrómák  Pancoast syndroma, costopleuralis syndroma , epiduralis gerincvelő syndroma , postthoracotomias fájdalom, csigolya áttét okozta fájdalom, stb. /  nociceptiv neuropathias , visceralis, sympathicus idegrendszer által befolyásolt  mechanizmusú fájdalmakat okoznak.

Kábító fájdalomcsillapító gyógyszerek rendelése

Publikálva: 2002. 06.18. 

Írta: Dr. jur et med. Kismarton Judit

Lektorálta : Dr. jur. et med Martini Jenő ügyvéd , szakorvos

1.    Kábító fájdalomcsillapító felírása minden orvos joga, nincs szükség intézeti illetve szakorvosi javaslatra
2.    első alkalommal 10 napra elegendő mennyiségű kábító fájdalomcsillapító írható fel « statim jelzéssel
3.    kábító fájdalomcsillapító vényre csak tintéval írható
4.    vényt két példányban kell felírni a másolati példányon szerepeljen a « Másolat szó »
5.    a betegség BNO kódja, vagy a diagnózis ne szerepeljen a vényen
6.    a gyógyszerkönyvben megállapított egyszeri vagy napi kábító fájdalomcsillapító adag túllépését az orvosnak jelölni, és aláírásával igazolni kell
7.    a vény fejléce pontosan kitöltendő
8.    félreérthetelen pontos adagolást kell feltüntetni
9.    fájdalom esetén » történő rendelésnél a szükséges egyszeri kábító fájdalomcsillapító mennyiséget és a naponként maximálisan alkalmazható mennyiséget egyaránt frl kell tüntetni.
10.    a hatáserősség arab számmal és betűvel is kiírabdó
11.    a rendelt mennyiséget római számmal és betűvel is ki kell írni
12.    kábító fájdalomcsillapítót mindig darabszámra és soha nem  Scat orig jelzéssel rendeljük
13.    a kábító fájdalomcsillapítók kizárólag közvetlen csomagolásban (tehát a doboz bontható)és betegtájékoztatóval adhatók ki a patikában
14.    10 napnál hosszabb alkalmazás esetén ÁNTSZ engedély szükséges
15.    ÁNTSZ engedélyt a háziorvos legfeljebb egyzseri 30 napos intervallumra és maximum 3 hónapos időtartamra rendelhet.
16.    ÁNTSZ engedélyt 3 havonta meg kell újjítani.
17.    A napi rendelt mennyiség emelése esetén új ÁNTSZ engedélyt kell kérni, addig is « statim »jelzéssel a szükséges hiányzó menniységet felírható
18.    egyidejüleg több hatóanyag tartalmú, illetve többféle kábító fájdalomcsillapító is rendelhető. 10 napot meghaladóan valamennyihez ÁNTSZ engedély szükséges