Levelezési cím:
1550 Budapest, Pf.:174
1138 Budapest, Tomori köz 18. fsz. 3.
Telefon: +36 20 946 3074 +36 1 270 1670
Fax:
+36 1 236 0834
+36 20 940 1371
E-mail:
Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges
Cikkek
A munkaidőkeretre és a pihenőidőre vonatkozó szabályok I
A munkaidőkeretre és a pihenőidőre vonatkozó szabályok I.
A munkavállalót heti két pihenőnap illeti
meg, amelyek közül az általános szabályok szerint az egyiknek vasárnapra kell
esnie. A munkáltató folyamatos működése, az egyes munkaköri feladatok ellátása
gyakran igényli, hogy a munkáltató vasárnap is rendes munkaidőben
foglalkoztassa munkavállalóit.
Ezért a Munka tv. konkrétan meghatározza
azokat a munkarendeket, munkavégzési formákat, amelyek alkalmazása esetén
megengedett a vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzés.
Amennyiben a munkavállaló munkaköre vagy a rá
irányadó munkarendje szerint vasárnap rendes munkaidőben is végezhet munkát, a
munkaidő-beosztása során az alábbiakra kell ügyelni:
- havonta legalább egy pihenőnapot vasárnap
kell kiadni (azaz a munkavállaló nem dolgozhat az adott hónap minden
vasárnapján rendes munkaidőben), továbbá, hogy - bizonyos kivételekkel
- 6 nap munkavégzést követően ilyen esetben
is egy pihenőnap kiadása kötelező, valamint, hogy
- a vasárnapi rendes munkaidőben történő
munkavégzést közvetlenül megelőző szombaton rendes munkaidőben történő
munkavégzésre a munkavállaló nem osztható be.
A munkaidő beosztásának a munkaszüneti
napok miatti változását a szociális és munkaügyi miniszter évente
szabályozhatja. A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra, közigazgatási
szervre és az általuk foglalkoztatott munkavállalókra, közalkalmazottakra,
közszolgálati jogviszonyban állókra. A rendelet nem érinti a megszakítás nélkül
üzemelő és a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is működő
munkáltatónál, illetve az ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatott
munkavállalók munkarendjét. A rendelettől eltérően is meghatározható a
munkarend a lakossági ellátást és szolgáltatást végző, valamint az általánostól
eltérő munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók esetében.
Általános szabály, hogy munkaszüneti napon a munkavállalónak nem kell
munkát végeznie, erre a kiesett időre távolléti díj illeti meg.
A fenti általános szabályok mellett néhány
esetben megengedett a munkaszüneti napon történő munkavégzés.
- Rendes munkaidő keretében: a megszakítás
nélküli munkarendben vagy a rendeltetése folytán e napon is működő
munkáltatónál (illetve munkakörben) lehet.
- Rendkívüli munkavégzés keretében: a rendes
munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállalót vagy az ún. vis major
esetekben (amikor baleset, elemi csapás, kár, továbbá életet, egészséget, testi
épséget fenyegető veszély miatt szükséges).
Megszakítás nélküli munkarendet csak akkor
lehet megállapítani, ahol a munkavégzés időtartama naptári naponként 6 óránál
tovább nem szünetel és alapvető lakossági szolgáltatást nyújt, vagy a
gazdaságos, rendeltetésszerű működés, vagy a munkaköri feladatok jellege ezt
indokolja. E körben tartoznak például az egészségügyi ellátás, közüzemi
szolgáltatás, közlekedés, kárelhárítás területén működő munkáltatók.
A Munka tv. 125. § (2) bekezdése pontos
definíciót ad arra vonatkozóan, hogy mikor minősülhet akár a munkáltató, akár a
munkakör a munkaszüneti napon rendeltetése folytán működőnek. Rendeltetése
folytán munkaszüneti napon is működőnek az a munkáltató tekinthető, amelynek
szolgáltatásaira - többek között - a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó
helyi szokások, vagy általánosan elfogadott társadalmi szokások alapján van
igény. Ilyen munkáltatók lehetnek például az idegenforgalmi, turisztikai
szempontból kiemelt települések szolgáltatást nyújtó bevásárló üzletei,
központjai, ajándék-, élelmiszerboltjai, vásári rendezvények szervezői-,
árusai, pénzváltó egységek stb. vagy társadalmi szokáson alapulhat például az
ünnepnapi rendezvények szervezőinek, lebonyolítóinak munkája, vagy e körbe
tartoznak például november 1-jén a halottak napján nyitva tartó virágüzletek
stb.
A munkaszüneti napon rendes beosztása alapján
munkát végző munkavállalót a Munka tv. 149. §-a szerinti díjazás illeti meg,
mely külön rendelkezik arról, hogy e napon történt túlmunkavégzés esetén milyen
ellenérték illeti meg.
Szerző: dr. Banai Krisztina
Lektorálta: dr. Kismarton Judit
Munkaügyi kapcsolatok IV.- Üzemi Tanács
Munkaügyi kapcsolatok IV.- Üzemi Tanács
A munkavállalók érdekvédelmét a szakszervezet hivatott ellátni, a munkavállaók vezetésben való részvételi jogát az üzemi tanács intézményrendszerének bevezetésével teremtette meg a jogalkotó.
A részvételi jogokat (participációs jogot) a munkavállalók közössége nevében az általuk választott üzemi tanács, mint szervezet, illetve kisebb egység esetében egy személy, az üzemi megbízott gyakorolja.
Az üzemi tanács kettős ún. konfliktus megelőző, ütköztető szerepet tölt be, egyrészt a munkáltató előtt megjeleníti a munakvállalók érdekeit, másrészt törekszik a vezetői döntéseket megértetni, elfogadtatni a munkavállalókkal.
A Munka tv. 1. §-át követő magyarázatban már korábban részletesen
kifejtettem a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok (pl. a munkaviszony, a
megbízási, a vállalkozási jogviszony) jellemző sajátosságait és különbségeit.
Utaltam arra, hogy a foglalkoztatók gazdasági okokból, a munkabérfizetéshez
kötődő egyéb járulékfizetési kötelezettség elkerülése, valamint a Munka tv.
egyes rendelkezéseinek (pl. felmondási védelemre vagy a rendkívüli
munkavégzésre, a heti pihenőidőre vonatkozó szabályok) kijátszása érdekében az
egyébként munkaviszony jellegű foglalkoztatásra is sok esetben megbízási vagy
vállalkozási szerződést kötnek. Ezekben a szerződésekben azonban gyakran
megtalálhatók olyan sajátos elemek, például: a munkaidő kezdete, vége, túlóra
elszámolása, a szabadságos napok száma, amelyekből arra lehet következtetni,
hogy a felek között munkaviszony jött létre és a megkötött szerződés ebből
kifolyólag ún. színlelt szerződésnek minősül.
A pályázati rendszerek szerepe és jelentősége a közszolgálatban
Növekszik a feladatok komplexitása, a közigazgatásban az egyre
összetettebb feladatok ellátásához sokoldalúan képzett köztisztviselőkre van szükség.
Ehhez a közszolgálati rendszerek különféle kiválasztási módszereket
alkalmaznak. A kiválasztási módszerek jelentőségét azért kell hangsúlyozni,
mert a kiválasztás, illetve a kinevezés a legfontosabb munkáltatói intézkedések
közé tartozik, hiszen hosszú időre befolyásolja a közszolgálati jogviszony
fennmaradását. A nem megfelelő kiválasztás súlyos pénzügyi következményekkel
járhat, mivel a közszolgálati jogviszony sajátosságából következően a
közszolgálati jogviszony megszüntetésére az esetek döntő többségében csak
felmentéssel, illetve végkielégítéssel kerülhet sor.
Ellenőrzött szerek alkalmazása a daganatos fájdalom kezelésében
Szerzők.
Dr Kismarton Judit és Dr. Telekes András
Ellenőrzött szerek
alkalmazása a daganatos fájdalom kezelésében
Az erős opioidok daganatos
fájdalomcsillapításban betöltött szerepének megértése előtt lényeges, hogy
alapvető ismeretekkel rendelkezzünk az opid receptorokról, különös tekintettel
arra, hogy az utóbbi évtizedekben ismereteink jelentősen bővültek ezen a
területen.
Cikkek 
