home sitemap contact us  
Foldal arrow Cikkek
   
Foldal
Kapcsolat
Publikcik
Cikkek
Egyb
Esemnyek
Gyakori krdsek
Mentrkp
Legfrisebb
Kapcsolat
Levelezési cím:
1550 Budapest, Pf.:174
1138 Budapest, Tomori köz 18. fsz. 3.
Telefon:
+36 20 946 3074
+36 1 270 1670
Fax:
+36 1 236 0834
+36 20 940 1371
E-mail:
Az email cm vdve van a spam botoktl, a megtekintshez a JavaScript bekapcsolsa szksges
 
Cikkek
Fdalomcsillapts Nyomtats E-mail

Granum: Családorvosi Szakmai Folyóirat
2006. 9. évf. 3. sz.

Kismarton Judit (szerz)

p. 37-38.

 

200702

Az akut és a krónikus fájdalom mind a fájdalom okában, mind patomechanizmusában, diagnosztizálásában és kezelésében eltér egymástól. Akut fájdalom pl. a fogfájás, vagy a megsemmisülés érzést kelt migrénes fejfájás. Az ilyen fájdalmak kezelése a laikusok számára is nyilvánvaló, hiszen az odvas fogat például be kell tömni, vagy ki kell húzni, míg a migrén speciális gyógyszerre egy-két órán belül elmúlik, vagy az id múlásával két-három kínkeserves nap után spontán megsznik.
 
Betegjogok rvnyeslse a betegellts sorn Nyomtats E-mail

 

  1. IME III. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2005. JANUÁR 49

 

BETEGJOG

MEDICINA 2000 I. JÁRÓBETEG SZAKDOLGOZÓI KONFERENCIA

Egészségügyi ellátáshoz való jog alatt beteg és az egészséges ember ellátásához kapcsolódó egészségügyi

tevékenységek összességét kell érteni. Ebbôl értendô, hogy az egészségügyi ellátás nem csupán a beteg

embert illeti meg. Ezen belül a betegjogok egy szkebb szabályozást jelentenek, melyet a hatályos

Egészségügyi Törvény szabályoz részletesen.

Tovbb...
 
A tdrkos betegek elltsnak jogi konzekvencii Nyomtats E-mail

Dr. Kismarton Judit

Dr. Petneházi Zsigmond 

      
Az utóbbi 10 évben a betegjogok területén ún. jogi forradalomnak lehetünk tanúi. Ennek oka, hogy az alapvet emberi jogok az egészségügyi ellátás tekintetében mint betegjogok lettek megfogalmazva. Igazán nagy fordulat a betegjogok területén az 1980-as évek táján következett be. Ettl az idponttól kezdve a betegjogok fokozottan a figyelem középpontjába kerültek. A WHO lisszaboni deklarációja a betegjogok megfogalmazását tette közzé 1981-ben. Ezt követen számos ENSZ, WHO és Európa Tanács deklaráció került megfogalmazásra a betegek jogait illeten. Rendkívüli jelentség a WHO 1994. évi Amszterdamban 36 tagállam 60 résztvevje által aláírt betegjogi tervezete, melynek célja az volt, hogy megfogalmazzák a betegjogi alapelveket, és irányt mutassanak ezen alapelvek nemzeti egészségügyi szolgáltatásba történ implementációjához. Említést kell még tenni 1997-ben az Európa Tanács által megfogalmazott, az aláíró államokra nézve kötelez ervel bíró „Emberi Jogokról és a Biomedicináról” szóló egyezményrl.
Az Alkotmány az egészséghez való jogot mint alkotmányos jogot deklarálja. Ehhez képest az egészségügyi ellátáshoz való jog szabályozása a hatályos Egészségügyi Törvényben valósul meg. Természetesen ez utóbbi szkebb területet érint, de részletes kifejtést tartalmaz. Az Egészségügyrl szóló 1997. évi CLIV. Törvény az Amszterdami Nyilatkozat szellemében készült el és ennek megfelelen eurokonformnak tekinthet. Az Egészségügyrl szóló törvény számos esetben – különösen a gyógykezelés területén – általános megfogalmazást tartalmaz, ezzel lehetséget biztosít a szakmai szabályok, így különösen a tudomány mindenkori állását tükröz és bizonyítékokon alapuló orvoslás, ezek hiányában a módszertani útmutatókban közzétett szabályok, szakmai irányelvek, vagy a széles körben elfogadott, szakirodalomban közzétett szakmai követelmények érvényre juttatásához.




Tovbb...
 
Fjdalomcsillapts mint betegjog Nyomtats E-mail

Szükséges-e a betegnek a krónikus mozgásszervi fájdalomtól szenvedni?

2005.07.26.

Kismarton Judit ügyvéd szakorvos

A Magyar Betegjogi Közhasznú Egyesület elnöke

Szükségszer-e, a fájdalomtól szenvedni? E gyakorta felmerül kérdés már-már közhelynek számít. A betegek álláspontja e kérdésben megoszlik. Vannak, akik azt vallják, hogy inkább trnek mintsem kezelésben részesüljenek, mások pedig úgy vélekednek, hogy a legkisebb fájdalom esetén is inkább bevesznek valamit, mintsem szenvedjenek. A krónikus fájdalom csillapításának problematikája nem magyar jelenség. Statisztikai adatok szerint a krónikus nem daganatos eredet fájdalom jelents részét a gerinc fájdalmak és az izületek megbetegedései teszik ki. Az életkor elre haladtával az ilyen megbetegedésben szenvedk száma fokozatosan emelkedik. Hazánkban a  lakosság kor szerinti megoszlása miatt ez a kérdés különösen élesen jelentkezik. Sajtóból mindeni számára közismert, hogy a reumatológiai rendeléseken a megjelent betegek száma igen magas. Már pedig a reumatológiai megbetegedések egyik vezet tünete a fájdalom. Ha a beteg szenved a fájdalom életkedve elveszhet, általános állapota rosszabbodhat, a mozgása beszkülhet. A mozgás szegénység  önmagát gerjeszti, a beteg egyre kevesebbet mozog, a mozgás hiány pedig számos más egészségügyi probléma talaja lehet. Amennyiben a beteg a fájdalma csillapítására kezelést kap Krónikus fájdalom csillapításában is a szakmai szabályoknak kell érvényesülni, azaz a fájdalom kezelését lépcszetesen kell felépíteni. Ez  azt jelenti, hogy a hagyományosan

Tovbb...
 
A daganatos fjdalom s csillaptsa Nyomtats E-mail


Európai adatok szerint minden 5. lakos valamilyen fájdalomban szenved. Ezen adat 2005. évben került nyilvánosságra. 
A „valamilyen” kifejezés a daganatos és a nem daganatos eredet fájdalmakat egyaránt felöleli azzal, hogy a közleményben feltétlenül krónikus fájdalomról van szó. Az akut és a krónikus fájdalom között az alapvet különbség nem az idfaktor, hanem az etiologia. Míg akut fájdalom esetén rendszerint van etiológiai kezelés – pl. fogfájásnál a caries kitakarítása és tömés behelyezése, vagy a fog eltávolítása - addig krónikus fájdalom esetében az etologiai háttér kezelése sokkal ritkábban vagy csak jóval kevésbé hatékonyan lehetséges. Míg akut fájdalom adjuváns kezelést nem igényel, a krónikus fájdalom kezelésében ez kifejezetten gyakorta szükséges. A beteg psychéje általánosan elmondható hogy krónikus fájdalomban szenved betegnél általában érintett. Természetesen az idfaktornak is meghatározó szerepe van, hiszen ha a fentiek figyelembe vételével a fájdalom 3 hónapnál hosszabb idn keresztül fennáll, majdnem biztos, hogy az krónikus.
Napjainkban elterjedt, hogy a krónikus fájdalom kifejezést a daganatos eredet fájdalmak szinonimájaként emlegetik, holott a krónikus fájdalom ennél lényegesen tágabb fogalmat takar. Hazai felmérések azt igazolják, hogy az utóbbi fél évtizedben a daganatos megbetegedés okozta fájdalom csillapításában pozitív eredményeket sikerült elérni. Ezzel szemben a nem daganatos eredet fájdalmak kezelése vonatkozásában igen szomorú a tapasztalat. Ez részben annak tulajdonítható, hogy a nem rákos eredet fájdalom etiológiája  sokféle lehet. Bizonyos típusok csillapítása minden erfeszítés ellenére igen gyenge eredményt hoz (postherpeses neuralgia, phantom fájdalom, diabeteses neuropathia, vascularis elváltozások okozta fájdalom,  trigeminus neuralgia, postflavotomias fájdalom, chr. pancreatitis, degeneratív mozgásszervi megbetegedések stb.). Az utóbbi egy év tapasztalatai azt mutatják, hogy a fájdalomkezelés komoly kívánni valót hagy maga után különösen a nem daganatos eredet megbetegedések, elssorban a degeneratív mozgásszervi megbetegedések okozta fájdalmak területén. Hazai lehetségek széles palettája áll rendelkezésre a megfelelen hatékony fájdalomcsillapítás biztosításához, azonban azok jelents része még ma is kiaknázatlan. Ennek az ismeretanyagnak az átadásában kívánunk segítséget nyújtani a jövben az által, hogy egy ugyan szk, de a beteg életminsége szempontjából rendkívül fontos orvosi szakterület,  a fájdalomcsillapítás etiológiai hátterének a széles felölelésével behatóbb és gyakorlatban is alkalmazható módszereket részletesen ismertetünk


Tovbb...
 
Daganatos Betegek Fjdalomcsillaptsa Nyomtats E-mail
Dr. Kismarton Judit – Dr. Bonyhády Elemér
2005.10.31.
 
A WHO a daganatos eredet fájdalomcsillapítás kérdését már 1986-ban egyik f feladatának vallotta és megalkotta irányelvét, amely három lépcss analgetikus létraként került megismerésre a világon mindenhol. Ez az irányelv els alkalommal 1990-ben, majd azt követen 1996-ban ismételten megersítésre került. 1996-ban az EAPC (Europian Assotiation for Palliative Care)  tette közzé saját ajánlását, amelynek alapját és keretét a WHO által kidolgozott 3 lépcss analgetikus létra adta, azonban az EACP irányelve már lényegesen rugalmasabb volt eldeinél.
A WHO és az EAPC egyetért abban, hogy az elsként választandó szer a középerstl az ers fájdalom csillapítására az opioid, mivel dózisa korlátlanul, de csak a szükséges mértékig emelhet. A korábban elterjedt félelmek az opioid alkalmazásával kapcsolatban lassan kitisztulnak és ma már mind a kezelorvos, mind a beteg félelem nélkül alkalmazza. Az elhúzódó hatású opioid készítmények megjelenése bebizonyította, hogy a WHO ajánlását betartván sem légzésdepresszió, sem addikció nem alakul ki.
Természetesen az un koanalgetikumok szerepe vitathatatlan. A betegek jelents százaléka adjuvans szerek valamelyikét is igényli fájdalmának hatékony enyhítéséhez. (amitriptylin, carbamazepin, steroid, izotóp, antidepresszáns stb.) Ennek oka az, hogy a fájdalom több komponens. 
A fájdalom fogalma. A fájdalom egy olyan szubjektív érzés, amely aktuális vagy potenciális szöveti károsodáshoz társul. A fájdalom szó használatát, annak tartalmát, jelentését az ember már gyermekkorában megtanulja az elszenvedett tapasztalások során.


Tovbb...
 
<< Els < Elz 1 2 3 4 5 6 7 Kvetkez > Utols >>

Eredmnyek 25 - 30 / 37
 
   
Back Top