home sitemap contact us  
Foldal arrow Publikcik arrow Gygyszerek rendelse
   
Foldal
Kapcsolat
Publikcik
Cikkek
Egyb
Esemnyek
Gyakori krdsek
Mentrkp
Legfrisebb
Kapcsolat
Levelezési cím:
1550 Budapest, Pf.:174
1138 Budapest, Tomori köz 18. fsz. 3.
Telefon:
+36 20 946 3074
+36 1 270 1670
Fax:
+36 1 236 0834
+36 20 940 1371
E-mail:
Az email cm vdve van a spam botoktl, a megtekintshez a JavaScript bekapcsolsa szksges
 
Gygyszerek rendelse Nyomtats E-mail



Kábító fájdalomcsillapító gyógyszerek rendelése

Publikálva: 2002. 06.18. 

Írta: Dr. jur et med. Kismarton Judit

Lektorálta : Dr. jur. et med Martini Jen ügyvéd , szakorvos

A Kábítófájdalomcsillapítók felírásának általános és speciális szabályait az állábiakban pontokban megpróbáljuk összefoglalni, abban bízva, hogy ezzel minden orvos munkáját megkönnyítjük.


1.    Kábító fájdalomcsillapító felírása minden orvos joga, nincs szükség intézeti illetve szakorvosi javaslatra
2.    els alkalommal 10 napra elegend mennyiség kábító fájdalomcsillapító írható fel « statim jelzéssel
3.    kábító fájdalomcsillapító vényre csak tintéval írható
4.    vényt két példányban kell felírni a másolati példányon szerepeljen a « Másolat szó »
5.    a betegség BNO kódja, vagy a diagnózis ne szerepeljen a vényen
6.    a gyógyszerkönyvben megállapított egyszeri vagy napi kábító fájdalomcsillapító adag túllépését az orvosnak jelölni, és aláírásával igazolni kell
7.    a vény fejléce pontosan kitöltend
8.    félreérthetelen pontos adagolást kell feltüntetni
9.    fájdalom esetén » történ rendelésnél a szükséges egyszeri kábító fájdalomcsillapító mennyiséget és a naponként maximálisan alkalmazható mennyiséget egyaránt frl kell tüntetni.
10.    a hatásersség arab számmal és betvel is kiírabdó
11.    a rendelt mennyiséget római számmal és betvel is ki kell írni
12.    kábító fájdalomcsillapítót mindig darabszámra és soha nem  Scat orig jelzéssel rendeljük
13.    a kábító fájdalomcsillapítók kizárólag közvetlen csomagolásban (tehát a doboz bontható)és betegtájékoztatóval adhatók ki a patikában
14.    10 napnál hosszabb alkalmazás esetén ÁNTSZ engedély szükséges
15.    ÁNTSZ engedélyt a háziorvos legfeljebb egyzseri 30 napos intervallumra és maximum 3 hónapos idtartamra rendelhet.
16.    ÁNTSZ engedélyt 3 havonta meg kell újjítani.
17.    A napi rendelt mennyiség emelése esetén új ÁNTSZ engedélyt kell kérni, addig is « statim »jelzéssel a szükséges hiányzó menniységet felírható
18.    egyidejüleg több hatóanyag tartalmú, illetve többféle kábító fájdalomcsillapító is rendelhet. 10 napot meghaladóan valamennyihez ÁNTSZ engedély szükséges




 

 Bevezetés


A daganatos betegek kezelésének egyik sarkalatos pontja a fájdalomcsillapítás,
A fájdalom csillapítása komoly probléma mind az orvos mind pedig a beteg számára. Nem arról van szó, hogy az orvos és a beteg szemben állna, hiszen mindkettnek ugyanaz a célja, a fájdalom enyhítése. Az orvos szeretné a beteg fájdalmát megszüntetni, a beteg pedig szeretne megszabadulni a szenvedéstl.

Ennek ellenére a rendelkezésre álló adatok szerint világszerte az esetek jelents százalékában az orvosok a fájdalomcsillapítókat vagy aluldozírozva rendelik a betegek részére, vagy –különösen a fejld országokat tekintve- egyáltalán nem csillapítják a fájdalmat mondván, hogy a

« Fájdalom az alapbetegség törvényszer következménye ».

Számos publikáció jelent meg arról, hogy vajon mi lehet az oka annak, hogy bár a fájdalomcsillapítók széles skálája áll rendelkezésre mégis a legtöbb betegek fájdalmának csillapítása nem megfelel.Kétségtelen tény az is, hogy a fájdalom nagy részében nem elegend a kábító fájdalomcsillapító alkalmazása, henem egyéb , un. adjuváns analgetikumokra is szükség van a kívánt hatás eléréséhez, Valamennyi tanulmány egyetért azonban azzal, hogy mind a mai napig indokolatlan félelem és ellenérzés van a kábító fájdalomcsillapítók rendelése és szedése területén.

Mi okozza ezt a félelemet ?


Az orvos szemszögébl tekintve a következk :


•    kábítószer rendelésére vonatkozó jogszabályok hiányos ismerete
•    nem megfelel postgraduális képzés a palliatív orvoslás és a fájdalomcsillapítás területén
•    félelem a dózis emelésétl  a pseudotoleranciát gyakran az orvos toleranciának értékeli hibásan, így a beteg kábítószer adagját nem emeli megfelel mennyiségig
•    bonyolultnak tün vényen történ rendelés
•    félelem a jogkövetkezményektl

A beteg oldaláról megközelítve a kérdést :


•    tévhitek a kábító fájdalomcscillapító szedésével kapcsolatban
•    félelem a mellékhatásoktól ( légzésdepressio, opstipatio, emesis, vomitus stb)
•    az addikciótól való félelem
•    a kábítószerek szedését még mindig úgy értékeli a legtöbb beteg, hogy életének utolsó órája
•    relative bonyolult engedélyeztetési eljárás
•    10 napra való gyógyszer mennyiséget kap egy alkalommal a beteg, így fárasztónak tartja a háziorvoshoz és a patikába történ járást


Akár az orvos, akár beteg félelmeit tekintve alaptalanok.


Magyarországon a második leggyakoribb halálok a rosszindulatú daganatos
betegségek. Statisztikai adatok mutatják, hogy a daganatos betegségek száma évrl évre emelkedik. Elfordul, hogy maga a fájdalom az els tünete valamilyen
daganatos betegségnek. Gyakoribb azonban, hogy a fájdalom a betegség  elre haladott stádiumban jelentkezik.
Elrahaladott daganatos betegek 70%-a szenved fájdalomtól. Nem hanyagolható el az sem, hogy az onkológiai kezelés kapcsán a betegek kb 30% szintén jelentkezik fájdalom.
Ezek a számadatok megdöbbentek, de egyben megkövetelik azt is, hogy a beteg fájdalma megfelelen legyen kezelve. Ez a betegek életminségét , életkilátását pozitív irányba fordítja. Köztudott, hogy a fájdalomtól szenved beteg depresszióssá válik, gyakran a halál gondolatával foglalkozik. Képtelen, vagy csak nehezen tudja magát ellátni, és még kiszolgáltatottabbá válik.

A fájdalom csillapítása alapvet orvosi feladat és egyben kötelesség is mind etikai mind pedig jogi szempontból.

A fájdalomcsillapítás mint jogi kötelezettség


Az orvos kötelezettségei között a beteg ember fájdalmnak enyhítése a hatályos jogi szabályozás rendelkezései értelmében nem csak mint lehetséges terápiás gyógymód, hanem egyben mint jogszabályi kötelezettség is jelentkezik.

Az Alkotmány szabályozza az egézséghez való jogot mint alkotmányos alapjogot, melynek lényeges tartlmát még törvény sem változtathatja meg.
Ehhez képest az egészségügyrl szóló törvény az egészségügyi ellátáshoz való jogot szabályozza, ami nyilvánvalóan szkebb szabályozási területet jelent. Az egészségügyrl szóló törvény értelmében (6 §.) « minden embernek joga van sürgs szükség esetén az életment , illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedésének csökkentéséhez ».

A fenti törvény meghatározásából következen az Alkotmány általánosságban , míg a konkrét életviszonyt szabályozó törvény  ( Eü.tv.) speciálisanszabályozza az ide vonatkozó jogviszonyt. Úgy az Alkotmány , mint az alkotmányos alapjogok érvényesülése szempontjából viszont alapvet kiindulópont az hogy mit tekintünk alanyi jogon járó juttatásnak, ami adott esetben megnyilvánulhat a fájdalomcsillapítás módszerében is. Ma már széles szakmai ( alkotmányjogászi) körben elfogadott alapelv, hogy a megfelel szint egészségügyi ellátáshoz mindenkinek joga van , fizetképességére tekintet nélkül. Tehát mindebbl következik, hogy a beteg ember (quasi) alapjoga a szenvedéseinek csökkentéséhez való jog, társadalmi helyzetétl függetlenül. Mindezt azért szükséges hangsúlyozni, mert a beteg ember kezel orvosára nézve ez fokozott-jogszabályi alapokon álló- felelsséget hárít, ami adott esetben szakmai megalapozottságot is kíván.

Az egészségügyrl szóló 1997. évi CLIV. tv  (továbbiakban : Eü.Tv)


6.§ szerint

« Minden betegnek joga van sürgs szükség esetén az életment, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez.”


7.§
(2) Megfelel az ellátás, ha az  adott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek megtartásával történik.

Nem elég azonban a jogokat törvénybe foglalni Szükséges, hogy legyenek általánosan elfogadott, mindenki által követend szakmai irányelvek.
Ennek tett eleget a WHO, amikor 1986-ban kidolgozta és közzétette a rákos fájdalomban szenved betegek kezelésére szolgáló ajánlását. Erre az adott okot, hogy a daganatos betegek fájdalmának enyhítésére az orvosi gyakorlat az invasiv technikát preferálta. Ezt a gátat tört át  az 1986 os WHO ajánlás, melyet 1996-ban újjólag jóváhagytak. A WHO a rákos fájdalomban szenved betegek  fájdalom kezelésére megfogalmazott irányelv egy 3 lépcss , lépésrl lépésre történ un. „analgetikus létrán” alapul . Zech és mtsai 10 éves tapasztalata szerint a rákos fájdalom a betegek 70%-ban egészen a halálukig non-invaziv úton jól kezelhet.  Csupán a betegek 30%-ánál vált szükségessé alternativ  módszer alkalmazása( subcutan adagolás, epiduralis, intraspinalis  stb adagolás).
 

A WHO analgetikus létra bármely lépcs fokát is alkalmazzuk a rendszeresség feltétlen követelmény.

Fontos elv, hogy a rákos fájdalomban szenved beteg fájdalmát nem szabad tzoltás szeren csillapítani, hanem be kell tartani a WHO alapelveket.

A fájdalomcsillapítás alapelvei :
•    lehetség szerint nem invaziv úton (szájon át, rectalisan brön felszívódó tapasz formában)
•    pontosan betartott idközönként
•    lépcszetesen
•    a részletek figyelembe vételével, individualisan ell a betegeket kezelni.

Ahhoz azonban, hogy a fájdalomcsillapítás eredményes legyen több konjunktív feltételnek kell érvényesülni


•    Megfelel és mindenki számára elérhet gyógyszerek.
•    A gyógyszerek, illetve gyógyszer-kombinációk helyes alkalmazása.
•    A betegek megfelel felvilágosítása és félelmének eloszlatása
•    Graduális és postgraduális képzés

Általánosságban elmondható, hogy Magyarországon a gyenge és az ers analgetikumok széles skálája áll a rendelkezésünkre, így lehetség van a legkorszerbb és legmodernebb, legkevesebb mellékhatást okozó szerek alkalmazására.

Az utóbbi években egyre elterjedtebb hogy az analgetikus létra egyes lépcsfokait átugorják, ekkor azonnal alacsony dózisú ers ópioiddal kezdik a kezelést azok véleményére alapozva, hogy gyenge opioidok daganatos fájdalom csillapítására nem megfelelek Így amennyiben az els lépcs  szerei nem elégségesek, akkor rögtön a harmadik lépcs kábító-fájdalomcsillapítóit javasolják. Vannak ezzel ellentétes nézetek is, hiszen a a tapasztalat szerint sokszor hónapokon át kielégítek a gyenge opioidok az els lépcs szereivel kombinálva.

A készítmények alkalmazási elírását olvasva is láthatjuk, hogy a kábítószerek a középerstl az ers fájdalom kezelésére javasoltak. Ugyancsak az utóbbi években vált gyakorlattá, hogy a betegeket nem ugyanazon készítménnyel kezelik egyre emelked dózisban egészen a halálukig, hanem az « ópioid rotáció » elvének megfeleen 3-4 havonta a kábító fájdalomcsillapítókat váltogatják.(morphine)  Ennek jelentségét az adja, hogy alacsonyabb dózissal, kevesebb mellékhatással jobb analgetikus hatás lesz elérhet.

A legtöbb,  még a kábítófájdalomcsillapítóval korrekten kezelt rákos fájdalomban szenved betegnél is elfordul un áttöréses ( breaktrhrough) fájdalom. Ez átmeneti jellegénél fogva nem igényli a hosszú hatású készítmény dózisának emelését, viszont nem hagyható kezelés nélkül. Ennek kivédésére, egy rákos beteg számára kétféle kábító fájdalomcsillapítót kell rendelni. Hosszú hatású formulát (12 , 24 vagy  72 órán keresztül hatékony készítmény)  és  azonnal ható készítményt kell vényen rendelni a beteg számára( 30-45 percen belül ható szájon át alkalmazható forma)

Úgy érezzük, hogy a kábítószerekre vonatkozó szabályozást érdemes részletesebben ismertetni.Annál inkább , mivel egyre elterjedtebben alkalmazott és a szakma szabályai szerint is javasolt a nem rákos megbetegedés okozta, krónikus más módon nem csillapítható fájdalmak enyhítésére un. kábító hatású fájdalomcsillapítókkal.

A kábító fájdalomcsillapítókat két csoportra osztják :

I.    Gyenge ópioidok
II.    Ers ópioidok

Gyenge ópioidok

•    codein
•    dihydrocodein
•    tramadol
•    dextropropoxyphen

A gyenge opioidok rendelésével és kiadásával kapcsolatosan csupán egy probléma szokott felmerülni. Sajnálatos módon még mindig tévhit az, hogy a codein tartalmú gyógyszerek felírására  kábítószerekre vonatkozó miniszteri utasítás vonatkozik. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a fenti hatóanyagokat tartalmazó gyógyszerkészítmények nem tartoznak a kábítószerrendelet hatálya alá, tehát felirásuk is sokkal egyszerbb.

A fenti hatóanyagokat tartalmazó készítmények vényen történ rendelésekor csupán a támogatási kategóriára kell tekintettel lennünk.

Összegezve a fentieket :
A fenti hatóanyagtartalmú készítményeket egy vényre kell felírni, nem kell hozzá ÁNTSZ engedély.

Bonyolultabb az ers hatású az analgetikus létra 3 lépcsfokán alkalmazott készítmények vényen történ rendelése.

( csak a hazánkban elérhet hatóanyagokat soroltuk fel)

 Ers opioidok közé az alábbi hatóanyagok tartoznak :    

•    morfin
•    methadon
•    oxycodon
•    hydromorphon
•    fentanyl
•    burenorphine (nem javasolt rákos fájdalom kezelésére partialis agonista hatása miatt)
•    methadone (nem javasolt rákos fájdalom kezelésére hosszú felezési ideje miatt)

A fájdalomcsillapító gyógyszerek és más anyagok alkalmazásával kapcsolatos jogi felelsség


Errl a kérédésrl a 2000. március 1. napján hatálybalép un. szabálysértési kódex, illetleg annak végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezik.

A 218/1999. (XII. 28.) Korm. sz. R. 11 § (1) bek-e szerint
„Aki a kábítószerek, illetleg a pszichotrop anyagok rendelésére, kiadására, forgalmazására, nyilvántartására, tárolására, illetleg elszámolására vonatkozó szabályokat megszegi, százezer forintig terjed pénzbírsággal sújtható”.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendrség, illetleg az ÁNTSZ hatáskörébe is tartozik.

Fontos tudnivaló, hogy az ilyen jelleg joghátrányok tekintetében a jogorvoslathoz való út nem áll meg a szabálysértési hatóság eltt. Az  Európai Unio elvárásnak megfelelen az új szabálysértési törvényünk, ma már minden szabálysértési határozat ellen biztosít jogorvoslatot. Tehát, ha valakivel szemben –akár a fenti jogszabályi hely alapján is- joghátrányt alkalmaznak, kifogással élhet és ezen kifogását a  területileg illetékes els fokon eljáró bíróság bírálja el tárgyalás mellzésével. Ha azonban a tárgyalás mellzésével hozott határozat sem felel meg a jogkeres állampolgárnak, úgy kérheti a tárgyalás tartását és ott él szóban eladhatja a védekezésre szolgáló tényeket, bizonyítékokat. Tehát jogi garancia van arra, hogy a jogvitába kerül állampolgár minden esetben bírósági úton vehet igénybe jogorvoslatot.
Amennyiben az alábbiakban taglalt jogi normákat betartják, nem kerülhet sor a 218/1999. Kormányrendeletben foglalt szankció alkalmazására.
 
Kábítószerként minsített gyógyszer fogalmát és a kábítszerek rendelésére, tárolására, kiadására  vontakozó kötelezen betartandó jogszabályokat az 1998. évi XXV. Tv. «  Az emberi felhasználásra kerül gyógyszerekrl” határozza meg.

4.§ (d) kábítószerként minsített gyógyszer: a kábítószerek gyártásával, tárolásával, tartásával, forgalmazásával és használatával kapcsolatos jogszabályban meghatározott, illetve nemzetközi egyezmények alapján annak minsített gyógyszer;

11. § (1) Gyógyszer - a magisztrális és a galenusi gyógyszer kivételével - kizárólag küls és/vagy közvetlen csomagolással együtt hozható forgalomba.

Mit is takar a küls és/vagy közvetlen csomagolás fogalma?

4§ (u) közvetlen csomagolás: az a csomagolási forma, amely közvetlen kapcsolatban van a gyógyszerrel;
(v) küls csomagolás: azt a csomagolási formát jelenti, amely a közvetlen csomagolást foglalja magában;

12. § (1) Gyógyszer - a magisztrális és a galenusi gyógyszer kivételével - csak betegtájékoztatóval együtt hozható forgalomba. Mellzhet a csomagolásban elhelyezett betegtájékoztató, ha a (2) bekezdésben meghatározott adatok a gyógyszer küls vagy közvetlen csomagolásán fel vannak tüntetve.

Kábítószerként és pszichotrop anyagként minsített gyógyszerekre vonatkozó külön rendelkezések (1998. évi XXV. Tv.) 9. §
(4) Kábítószerként, illetve pszichotrop anyagként minsített gyógyszer orvosi rendelésének, gyógyszertári forgalmazásának - ideértve a gyógyszertári tárolás, nyilvántartás, valamint a gyógyszertárból történ kiadást is - szabályait, továbbá gyógyintézeti felhasználásának és nyilvántartásának rendjét külön jogszabály állapítja meg.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott felhasználás és beszerzés körét és nyilvántartási szabályait külön jogszabály állapítja meg.

24.§ (2) szerint
Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy
j) a kábítószernek, illetve pszichotrop anyagnak minsül gyógyszerek orvosi rendelésének, gyógyszertári forgalmazásának - ideértve a gyógyszergyári tárolás, nyilvántartás, valamint a gyógyszergyárból történ kiadást is - szabályait, továbbá gyógyintézeti felhasználásának és nyilvántartásának rendjét, külön rendeletben szabályozza.

A törvény szövegébl értelemszeren következik az, hogy a gyógyszereket legyen az kábítófájdalomcsillapító is, kizárólag betegtájékoztatóval együtt szabad kiszolgálni. Külön kiemelend, hogy a kábítószerek orvosi rendelését és patikai forgalmazását külön jogszabály határozza meg. Lényeges ugyanakkor az is, hogy a törvény felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy kábítószerekre vonatkozóan külön szabályokat határozzon meg.

Tehát ebbl egyértelmen az következik, hogy a kábítószereket külön jogszabály alapján,az altalános gyógyszerrendeléstl eltér módon,  ugyanakkor kogensen betegtájékoztatóval együtt kell kiadni a beteg számára.

3/1995. (II.8) Népjóléti Miniszteri rendelet :  „a gyógyszerek rendelésérl és kiadásáról”
3.§ (1) A járóbeteg-ellátás keretében rendelhet gyógyszerek az alábbi csoportokba tartoznak:
ad) ers hatású gyógyszeranyagot (drogot) is tartalmazó Fo-No-s készítmények,
ae) egy ers hatású gyógyszeranyagot tartalmazó magisztrális készítmények,
bd) ers hatású gyógyszeranyagok, drogok, magisztrális készítmények,

4.    § (1) Az orvos a gyógyszert - a külön jogszabályokban meghatározott nyilvántartásába felvett beteg részére - vényen rendeli. Csecsem-, gyermek- és nevelotthonok, enyhe és középsúlyos testi érzékszervi, beszéd- és értelmi fogyatékos gyermekeket nevel és oktató diákotthonok, kollégiumok, ezen gyermekek számára mköd óvodák, általános iskolák, továbbá személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények egészségügyi szolgáltatásra jogosultjai, büntetés-végrehajtási intézetek, a BM Határrség csapatrendeli, valamint az Országos Rendr-fkapitányság fogdái (a továbbiakban együtt: jogosult) részére orvos gyógyszert - az 5. § (3) bekezdésében említett gyógyszerek kivételével - a vényen történ gyógyszerrendelés szabályainak betartása mellett "Megrendel lap"-on is rendelhet.
5.    §
(2) A nyilvántartásban az orvosnak fel kell tüntetnie a beteg diagnózisát, a rendelt gyógyszert, annak mennyiségét és a rendelés keltét, továbbá - amennyiben a gyógyszerrendelés társadalombiztosítási támogatással történt - a beteg társadalombiztosítási azonosítási jelét, illetleg betegbiztosítási igazolványának számát. A (6) bekezdés szerinti orvos a nyilvántartás céljára bármely dokumentációt felhasználhat, amelyben az említett adatokat feltüntette.

5.§
 (3) Az orvos a 4. mellékletbe felvett gyógyszerek, a kábítószernek minsül gyógyszerek és a pszichotrop anyagokról szóló rendelet hatálya alá tartozó gyógyszerek rendelésekor a vényt két példányban állítja ki. A másolati példányra ráírja a "Másolat" szót. Az orvos a vény mindkét példányát aláírja, és bélyegzjének olvasható lenyomatával ellátja.
(5) A beteg vagy a gyógyszert kiváltó személy a (3) bekezdésben meghatározott gyógyszer átvételét a vényen és vénymásolaton aláírásával igazolja. A vényen és a vénymásolaton fel kell tüntetni az átvev személy személyi igazolványának - külföldi állampolgár esetében az útlevelének - számát. A személyi igazolvány- vagy útlevélszám helyes feltüntetését a gyógyszerész ellenrzi.
(6) Sürgs szükség esetén - a (3) bekezdésben meghatározott gyógyszerek kivételével - el lehet tekinteni a vényrlap és az orvosi bélyegz használatától. Ilyen esetben az orvos a rendelvényen olvashatóan feltünteti nevét és lakáscímét, valamint a sürgsségre utaló "cito" vagy "statim" vagy "periculum in mora" jelzést.

(8) Ha az orvos ers hatású, belsleges használatra szánt gyógyszert olyan adagolásban rendel, amely a megállapított legnagyobb egyszeri vagy napi adagot meghaladja, a túllépést az orvosnak jelölnie és aláírásával külön igazolnia kell. Ennek hiányában a gyógyszerész a megállapított legnagyobb adagot szolgáltatja ki.

(6) Ha az orvos valamely törzskönyvezett gyógyszerkészítménybl, gyógy- tápszerbl, immunbiológiai készítménybl a forgalomba hozatalra engedélyezett csomagolástól eltér mennyiséget rendelt - amennyiben az nem bontható -, a rendelt mennyiséghez legközelebb álló, de azt meghaladó csomagolást (csomagolásokat) kell kiadni.

7. §.
(2) Az orvos - egyszeri kiadásra - 30 napot meghaladó, de maximálisan egyévi idtartamra elegend gyógyszermennyiséget csak indokolt esetben rendelhet. A rendelés indokát az orvos a beteg nyilvántartásában ellenrizhet módon feltünteti, a vényre rávezeti, hogy a rendelt gyógyszer mely idpontig (idtartamig) elegend. Ennek hiányában a gyógyszerész az orvos által megadott adagolás figyelembevételével megállapított - legfeljebb 30 napra elegend, illetve amennyiben a legkisebb eredeti csomagolás ezt meghaladja, a legkisebb csomagolásnak megfelel - gyógyszermennyiséget adja ki.

Tehát a fenti jogszabály szöveg meghatározza, hogy a kábítószer rendelésének milyen specifikumai vannak.


A vényt két példányban kell kiállítani tintával ” másolat” feltüntetéssel.
A gyógyszerkönyvben meghatározott legnagyobb napi dózisnál nagyobb adagban történ rendelés esetén a felíró orvosnak jelölni kell ( ez a gyakorlatban felkiáltó jel az egyszeri dózis után) és aláírásával kell megersíteni, hogy a megengedettnél magasabb dózis rendelése szándékos, és nem elírás következménye.


Ezzel azonban még mindig nem tisztázott a kábítószerek rendelésére vonatkozó speciális szabályok. Értjük ez alatt a bonthatóságot, a vényre történ felírás idejének a meghatározását is.

 Ezt tartalmazza a jelenleg is hatályos  8/1977. (Eü. K. 7.) EüM utasítás
„a kábítószerek gyógyászati célra rendelésének és gyógyszertárból kiadásának, valamint a gyógyszertárakban és a gyógyintézetekben a kábítószerek beszerzésének, kezelésének, nyilvántartásának, selejtezésének és megsemmisítésének szabályozásáról” (A kábítószer termelésének, gyártásának, feldolgozásának, forgalomba hozatalának, raktározásának és használatának szabályozásáról szóló 1/1968. (V. 12.) BM-EüM együttes rendelet 12. §-ában foglalt felhatalmazás alapján rendeli el)


(2) Az orvos köteles a tintával kiállított vényt aláírni és bélyegzjének jól olvasható lenyomatával ellátni.

(3) A kábítószerek térítésmentesen történ rendelésekor a vényt két példányban kell kiállítani. A másolati példányra rá kell írni a "Másolat" szót. Az orvos köteles a vény mindkét példányát aláírni és bélyegzjének lenyomatával ellátni.

(4) A vényen fel kell tüntetni a beteg életkorát, a rendelt kábítószer mennyiségét, - törzskönyvezett gyógyszerkészítményeknél, ha az többféle hatásersségben van forgalomban, a készítmény hatásersségét -, valamint a használati utasítást.
(5) Kábítószernek minsített törzskönyvezett gyógyszerkészítmény rendelésénél a készítmény hatásersségét arab számmal és betvel [pl. Morphinum hcl. inj. 2% (duo per centum)], a rendelt adagolási egységek (inj., tabl., supp. stb.) számát pedig római számmal és betvel kell kiírni. Ha a készítmény csak egyféle hatásersségben van forgalomban, a vényen csak az adagok számát kell feltüntetni.

6. § (1) Ha a betegnek tíz napnál hosszabb idn át folyamatosan és rendszeresen kábítószerre van szüksége, az orvosnak a vény - térítésmentesen történ rendelés esetében a vénymásolat - hátlapján fel kell tüntetnie, hogy a beteg részére a kábítószerbl elreláthatólag mely idpontig, milyen idközönként, milyen mennyiség szükséges. Az orvos köteles egyben a beteget (hozzátartozóját) felhívni arra, hogy a vényt a kábítószer kiadásának engedélyezése végett a beteg az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Városi Intézetének mutassa be, a kábítószer kiadásának engedélyezése után pedig a vényt vigye vissza a vényt kiállító orvoshoz.

(7) Ha az orvos a kábítószert a meghatározott legnagyobb egyszeri, illetleg napi adagnál nagyobb mennyiségben rendeli, köteles a vényen a kábítószer mennyiségét az 5. §-ban megállapított módon külön megersíteni.

(8) A vényen a használati utasítást pontosan, félreérthetetlenül kell megadni. Ha az orvos olyan használati utasítást kíván adni, hogy pl. fájdalom esetében 10 cseppet vagy egy tablettát, a vényen azt is meg kell jelölnie, hogy a beteg naponként összesen legfeljebb hány cseppet, illetleg tablettát vehet be. Ha az orvos a vényen használati utasításul "az orvos kezéhez" szavakat tünteti fel, külön használati utasítást adnia nem kell. A vényen használati utasításul "rendelet szerint" vagy "utasítás szerint" megjelöléseket alkalmaznia nem szabad.

6. § (1) Ha a betegnek tíz napnál hosszabb idn át folyamatosan és rendszeresen kábítószerre van szüksége, az orvosnak a vény - térítésmentesen történ rendelés esetében a vénymásolat - hátlapján fel kell tüntetnie, hogy a beteg részére a kábítószerbl elreláthatólag mely idpontig, milyen idközönként, milyen mennyiség szükséges. Az orvos köteles egyben a beteget (hozzátartozóját) felhívni arra, hogy a vényt a kábítószer kiadásának engedélyezése végett a beteg az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Városi Intézetének mutassa be, a kábítószer kiadásának engedélyezése után pedig a vényt vigye vissza a vényt kiállító orvoshoz.
(3) Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Városi Intézete a kábítószer folyamatos kiadását legfeljebb három hónapi idtartamra engedélyezheti. Ha az orvos megállapítása szerint a betegnek három hónapon túl is szüksége van a kábítószerre, úgyszintén ha az orvos megállapítása szerint a beteg gyógykezeléséhez az engedélyezett kábítószer helyett más kábítószerre, vagy az engedélyezettnél nagyobb mennyiség kábítószerre van folyamatosan szüksége, az els fokú egészségügyi hatóságtól újabb engedélyt kell kérni.

8. § (1) Az orvosi vényen rendelt kábítószernek a közforgalmú gyógyszertárból történ kiadására az egyéb gyógyszerek kiadására vonatkozó rendelkezéseket az alábbi (2)-(3) bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Ha az orvos a rendelt kábítószer mennyiségét és adagolva kiadandó kábítószernél az adagszámot nem az 1. § (5)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint tüntette fel a vényen, vagy ha a rendelt kábítószer egyszeri vagy napi adagja a megállapított legnagyobb adagokat meghaladja és ezt az orvos a vényen az 5. §-ban megállapított módon nem ersítette meg, úgyszintén, ha az orvos a vényen a használati utasítást nem az 1. § (8) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint tüntette fel, a közforgalmú gyógyszertár a kábítószert csak "Statim", "Cito" vagy "Periculum in mora" jelzéssel történ rendelés esetében adhatja ki, akkor is csak legfeljebb olyan összmennyiségben, amely a Gyógyszerkönyvben megállapított legnagyobb napi adagot nem haladja meg.

A miniszteri utasítás szerint az 1§  (4) bekezdése meghatározza, hogy milyen adatokat kell feltüntetni a vényen. Egyértelmen kiderül, hogy még utalás sincs arra nézve, hogy a vényen a betegség diagnózisát, vagy akár BNO kódját fel kellene tüntetni. Ezt a nyilvántartáson kell feltüntetni. Amennyiben a diagnózist feltüntetjük, ezzel egyidejüleg személyiségi jogokat sértünk.

3/1995. (II. 8.) NM rendelet   „a gyógyszerek rendelésérl és kiadásáról” általános szabályként fogalmazza meg, hogy általában 30 napra elegend maximális gyógyszeradag írható fel. Hogyan is fordíthatjuk át ezt a szövegezést a kábítószerekre?
•    A 8/1977 Eü.M utasítás 6.§ és 8§-a szerint Statim jelzéssel 10 napra való adagot lehet maximalisan felírni. Mivel a 25/1988 Tv kimondja hogy az Eü. Miniszternek joga van külön szabályozást kibocsátani, mely a kábítószerekre a specifikusan érvényes és nem az általános szabályozás. Azaz a kábítószerek doboza bontható a patikus által abban az esetben, ha elsdleges csomagolásban lehetség van a kábítószer kiadására. Tehát a betegnek a vényen meghatározott mennyiséget kell kiszolgálni és mellékelten egy betegtájékoztatót kell adni (akár fénymásolatot is ). A kábítószerek mennyiségének rendelése mindig az egyszeri adag meghatározása alapján és soha nem doboz szerint azaz Scat. orig. jelzéssel történik. Tehát ez azt jelenti, hogy amp. orig, tabl orig., tapasz esetében X tapasz, kell hogy legyen.
•    Abban az esetben, ha folyamatos kábítószer alkalmazásra van szükség, szükséges az ÁNTSZ engedélye (6§). Az ÁNTSZ a maximalisan 3 hónapig /6§ (3.bek.)/  ad ki  kábítószer rendeléshez engedélyt. Ennél hosszabb idej alkalmazás esetében az engedélyt meg kell hosszabbítani. Az ÁNTSZ a kábítószert rendel orvos kérésének megfelelen maximum 30 napra elegend kábítószer felírását engedélyezi egy ugyanazon vényen. Tehát hangsúlyozzuk, hogy a 10 nap csupán a STATIM jelzéssel történ rendelésre vonatkozik. Tehát az ÁNTSZ engedély 3 hónapra adható ki, szükség esetén meghosszabbítandó, de a háziorvos kérésének megfelelen lehetség van akár 30 napra elegend mennyiséget is felírni egy vényre, de a rendelés intervallumát ennek megfelelen kell kérni az ÁNTSZ-tl.
•    A Miniszteri utasítás lehetséget biztosít arra, is, hogy a kábítószereket alkalomszeren rendeljük. Ezt részletezi a 1§ (8. bek.) Ennek jelentsége abban áll, hogy bármilyen jól beállított elhúzódó hatású kábítószert kap a beteg, emocionalis psyches hatásra, vagy akár hirtelen mozdulatra, vagy idjárás változásra un. áttöréses fájdalom jelentkezhet. Erre az esetre rövid hatású készítmény Statim jelzéssel rendelhet a szabályozásnak megfelel feltételekkel. Ha azonban megfelel gyakorisággal kell ilyen célból a készítményt rendelni, a fentiekben részletezett szabályozás az irányadó.

Irodalomjegyzék
1.    Pappagallo M. The concept of psuedotolerance to opioids. JPharm Core Pain Symptom Control. 1998;6:95-98.
2.    Chemy NI. Opioid analgesics: comparative features and prescribing guidelines. Drugs 1996;51:713¬73 7.
3.     Mercadante S. : World Health Organisation Guidelines : Problem areas in Cancer Pain Management Pain Relief and Palliative Care, Societá per I        Assistenza al Malato Oncologico Terminale (SAMOT), and the Anesthesia & Intensive Care Unit and the Pain Relief & Palliative Care Unit at La         Maddalena Clinic for Cancer, Palermo, Italy.
4.    1997. évi CLIVEü. Tv
5.    1998. évi XXV.Tv
6.    3/1995. NM rendelet a Gyógyszerek rendelésérl és kiadásáról
7.    8/1977. évi Eü.M. utasítás
8.    218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekrl
9.    Ashburn A.M., Staats S.p. : Management of chronic pain, The Lancet Vol. :353 1865-1869 p. 1999
10.    D.Embey-Isztin. : Medicus Anonymus különszám 2002./2
        A fájdalomcsillapítás gyógyszeres lehetségei 29.-31




 
 
   
Back Top