home sitemap contact us  
Foldal arrow Publikcik arrow Tuberkulzissal kapcsolatos jogi vonatkozsok Magyarorszgon
   
Foldal
Kapcsolat
Publikcik
Cikkek
Egyb
Esemnyek
Gyakori krdsek
Mentrkp
Legfrisebb
Kapcsolat
Levelezési cím:
1550 Budapest, Pf.:174
1138 Budapest, Tomori köz 18. fsz. 3.
Telefon:
+36 20 946 3074
+36 1 270 1670
Fax:
+36 1 236 0834
+36 20 940 1371
E-mail:
Az email cm vdve van a spam botoktl, a megtekintshez a JavaScript bekapcsolsa szksges
 
Tuberkulzissal kapcsolatos jogi vonatkozsok Magyarorszgon Nyomtats E-mail

A tuberkulózissal kapcsolatos jogi vonatkozások Magyarországon
Írta: Máthé Csaba dr, Kismarton Judit dr.

2006.04.25. 

 
Magyarországon a tüdgümkóros betegek és a kontaktok szrése és kezelése, a fertz anyagok és a betegek szállítása, a ferttlenítés, a fertz anyagok megsemmisítése, a betegek jelentése jogilag szabályozott. Az alábbiakban a tuberkulózissal kapcsolatos Magyarországon jelenleg érvényben lev jogszabályokat foglaljuk össze. 
 
15.1. Primer prevencióval kapcsolatos jogi vonatkozások
15.1.1. Kontaktvédelem

A városi tüdgondozó intézet jelenti és nyilvántartja a fertz betegeket, valamint helyszíni járványügyi vizsgálatotvégez. A felismert új tüdgümkóros betegnél megtörténik a környezet kivizsgálása, az esetleges további új esetek felderítése, valamint a veszélyeztetettek számára a megelz kezelés beállítása.A megelzés kiemelten fontos területe a tüdgümkóros beteg környezetében el személyek (kontaktok) felkutatása és gondozásba vétele. A tüdgondozó intézetek a tuberkulózis elfordulása esetén továbbítják egymás között a beteg kontaktusaira vonatkozó személyazonosító adatok közül a családi és utónevet, a leánykori nevet, valamint a lakó- és tartózkodási helyet. Amennyiben az érintett tüdgümkór megbetegedésben szenved, vagy arra gyanús, továbbá felmerül a lehetsége annak, hogy fertzdése házi- vagy haszonállattal történt kontaktus révén jöhetett létre, az ÁNTSZ köteles haladéktalanul továbbítja az érintett személyazonosító és egészségügyi adatait az érintett lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenrz állomás részére a szükséges járványügyi intézkedések megtétele céljából. 
Járványügyi szempontból a kontaktok két csoportját különböztetjük meg: közeli és távoli kontaktokat. 
Közeli kontakt személyek: a közös háztartásban él házastárs, élettárs, gyermek, közvetlen munkatárs, munkásszálláson, börtönben, szociális otthonban, elmeintézetekben közös hálóhelyen élk, tanintézetben az osztálytársak. A beteggel távoli kontaktusban lev személyek a gyakran látogatott rokonok, iskola-, szálló- és menedékhelytársak.
A kontaktokra vonatkozó vizsgálatokat és kezeléseket rendeletben szabályozzák. 14 éven aluli gyereknél indokolt a brpróba elvégzése (tuberkulin - szrés). Ennek pozitivitása esetén kötelez jelleggel röntgen- vizsgálatot kell végezni. Felntteknél röntgen-szrést végzünk, amennyiben az elmúlt hat hónap során ez nem történt meg.
A közvetlen kontaktok körében kemoprevenció, 30 év alattiaknál, illetve konverzió esetén (bizonyítottan elzleg negatív brpróba pozitívvá válása esetén) kemoprofilaxist végzünk. A preventív kezelés 3 vagy 6 hónapos gyógyszeres (INH – isonikotinsav - hidrazid) kezelést jelent, mely a területi tüdgondozó koordinálásával történik.
A tüdgümkórnak az állatokról az emberre átterjedésének megelzését rendeletben szabályozzák. A szarvasmarha állományokat évente tuberculin vizsgálatnak vetik alá. A kerületi fállatorvos a gümkórban szenved vagy arra gyanús állat öt napon belüli leölését rendeli el, állami kártalanítás mellett.
Azon állományok környezetében, amelyben beteg, betegségre ill. fertzöttségre gyanús egyed található, a fállatorvos elrendelheti a vadon él állatok (vaddisznó, szarvas, z stb) diagnosztikai célú kilövését. A betegséget  megsznté nyilvánítását és a korlátozás feloldását szintén a kerületi fállatorvos rendelheti el, ha a szarvasmarha állományt, amelyben beteg, betegségre valamint fertzöttségre gyanús egyed volt, felszámolták, vagy a beteg szarvasmarhákat eltávolították, valamint a szigorított ferttlenítést elvégezték, és az állomány fennálló egyedein a 60 nap múlva elvégzett klinikai és tuberculin próba, valamint az ezt követ 4-12 hónap múlva ismételten elvégzett tuberculin próba is negatív eredménnyel zárult.
A szarvasmarhák gümkór elleni védoltása vagy gyógyítása tilos. A gümkór mentességet a levágott és elhullott szarvasmarhák hús-viszgálata és boncolása során is ellenrizni kell.
15.1.2. A tuberkulózis elleni védoltás
A tuberkulózis visszaszorítása érdekében a betegség elleni küzdelem legfontosabb kérdéseiben szakmai konszenzus alakult ki, és érvényesülnek a közegészségügyi szempontok. Törvény és miniszteri rendelet szabályozza a megelzést és a szrvizsgálatokat. A tuberkulózis elleni védoltás (BCG oltás, Bacillus Calmette - Guerin oltás) jelenleg az egyedüli nemzetközileg elfogadott gümkór elleni védoltás. 
Magyarország azon kevés európai ország közé tartozik, ahol az újszülöttek 100 százaléka részesül BCG oltásban, melyet jogszabály ír el. A védoltások célja a fertz betegségekkel szembeni aktív, illetve passzív védettség kialakítása. A védoltásokkal kapcsolatos részletes feladatokat az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) által kiadott, az adott év védoltási tevékenységére vonatkozó Módszertani Levél határozza meg. A hatályos jogszabályok szerint minden magyar állampolgárt, továbbá állampolgárságra való tekintet nélkül minden Magyarországon huzamos tartózkodásra jogosító engedéllyel él személyt, menedékest, befogadottat és kérelmezt életkorhoz kötötten gümkór (tuberkulózis) elleni védoltásban kell részesíteni. Az els BCG oltást (primovakcináció) újszülöttkorban, illetve a születést követ hat héten belül kell elvégezni.
Magyarországon az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet és a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ 2001 évi Módszertani Levele alapján az újszülöttek BCG oltása kötelez, az egyéb korcsoportokba tartozó gyermekek tuberculin szürvizsgálatát és újraoltását nem végzik.
15.1.2.1. A védoltással kapcsolatos jelentések
Az újszülöttkori BCG oltások 6 hónapos korban történ ellenrzésének (oltás utáni heg megléte) eredményérl negyedévente összesít jelentést kell készíteni, melyet az oltóorvos a városi intézetnek, a városi intézet az összesített jelentést a megyei intézetnek, ez pedig az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) Immunológiai Készítmények Minségellenrz Fosztályának küldi meg
15.1.2.2. A védoltással kapcsolatos kötelességek
A védoltásra kötelezett személy köteles a védoltás, továbbá - ha a védoltást megelzen szrvizsgálat, vagy azt követen a védoltás eredményének ellenrzése szükséges szr-, illetleg ellenrz vizsgálat céljából a megjelölt helyen és idben megjelenni, és magát az oltásnak, illetve a vizsgálatnak alávetni. A védoltásra kötelezett kiskorú megjelenésérl törvényes képviselje gondoskodik. Az utóbbi idben egyre gyakrabban zárkóznak el a szülk attól, hogy a kötelezen elírt védoltást megadassák gyermeküknek. Ilyen esetben a védoltás megtagadásával szabálysértést követnek el a szülk, és els fokon pénzbírságra büntethetek. 

Az ÁNTSZ városi intézete, ha a védoltásra kötelezett személy nem jelenik meg az oltáson, határozattal elrendeli azt. A védoltást elrendel határozat jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajtható. Ennek oka sz, hogy fertz betegségekkel szemben aktív, illetve passzív védettség kialakítása olyan közérdek, amely az azonnali végrehajtás elrendelését indokolja Ennek végrehajtásában szükség esetén a rendrség segítségét lehet kérni.
A védoltáson való nem megjelenés szabálysértés és hatvanezer forintig terjed pénzbírsággal sújtható. (1999. évi LXIX. tv. 102. §(1,2)). Helyes jogszabály: 218/1998 Korm.r. 32.§ (1,2) bek.-e.
Természetesen elfordulhat olyan eset, hogy a kötelez védoltás a beteg általános állapota, egyéb megbetegedése vagy különös méltánylást érdeml ok miatt nem javalt. Ilyen esetben a kezelorvos átmenetileg vagy - az egészségügyi hatóság hozzájárulásával - véglegesen mentesítheti azt, akinek egészségi állapotát vagy meglév betegségét a védoltás várhatóan károsan befolyásolná.

15.2. A másodlagos megelzéssel kapcsolatos jogi vonatkozások
15.2.1. A tüdszrés

Magyarországon a ’60-as években indult el és vált teljessé a tüdszrési rendszer. Kezdeti korszakában nagy számban emelt ki, fként az idsebb korosztályból, fertz gümkóros beteget, majd a friss betegek számának csökkenésével csökkent a módszer hatékonysága. A szrések száma a ’70-es évek végére 7,5 millió vizsgálattal érte el a maximumát, majd a késbbi években fokozatosan csökkent.(6)
A fertz betegségeknek számító tbc-vel kapcsolatban az országos tisztiforvos idszakonként az ország lakosságának egy részére vagy egészére szrvizsgálatot rendelhet el. (A gümkóros betegek felkutatása, illetleg a fertzés veszélyének elhárítása céljából a megyei intézet a lakosság meghatározott részének vagy egyes korosztályoknak a szrvizsgálatát rendelheti el, ha a tárgyévet megelz évben a tuberkulózis incidencia értéke az adott területen meghaladta a 25O/00-et. A szrvizsgálatra azok a 30 éves és ennél idsebb lakósok kötelezhetk, akik a szrvizsgálatot elrendel megyei intézet területén huzamos jelleggel tartózkodnak.Adott esetben egy meghatározott közösség (pl. bentlakásos intézmény, munkahelyi kollektíva, lakóközösség, büntetés-végrehajtási intézet) szrvizsgálatát is el lehet rendelni, amennyiben a közösségben friss tbc-s megbetegedés fordult el. A vizsgálatot röntgen ernyfénykép szrési módszerrel kell elvégezni. Amennyiben azon a településen, ahol a szrést elrendelik, nincs ernyfénykép szr állomás, a vizsgálatot a tüdgondozó vagy az általa kijelölt egészségügyi szolgáltató, illetve a mozgó szrvizsgálati egység végzi el. A helyi önkormányzatok polgármestereinek és jegyzinek, valamint a köztársasági megbízottak népjóléti igazgatási feladat- és hatáskörének megállapításáról szóló 22/1992. (I.28.) Korm. rendelet 8.§ e) pontjában foglaltak szerint a városi intézet megkeresésére a jegyz gondoskodik a tüdszr-vizsgálat elvégzésével kapcsolatos ügyviteli és technikai feladatok ellátásának megszervezésérl. Amennyiben a szrvizsgálatra kötelezett személy a szrvizsgálaton nem jelenik meg, a városi intézet (ÁNTSZ) a szrvizsgálatot határozattal rendeli el. A szrvizsgálaton nem megjelenés szabálysértés, ezért az ÁNTSZ városi, megyei, fvárosi, kerületi intézetei szabálysértési hatóság jogkörét gyakorolva pénzbírsággal sújthatja azt, aki nem jelenik meg. 15.3. A beteg elkülönítése és gyógykezelése
A Magyar Köztársaság Alkotmányának . kimondja: „a Magyar Köztársaság területén élknek joguk van a lehet legmagasabb szint testi és lelki egészséghez”. Az Alkotmány tehát általánosságban szabályozza az egézséghez való jogot mint alkotmányos alapjogot, melynek lényeges tartlmát még törvény sem változtathatja meg. Ehhez képest a konkrét életviszonyt szabályozó törvény  az Egészségügyi törvény (továbbiakban Eü.tv.) speciálisan szabályozza az arra vonatkozó jogviszonyt.
Mindenkinek joga van arra, hogy a megfelel szint kezelésben részesüljön, illetve arra, hogy mások az egészségét ne veszélyeztessék. Rendeletben szabályozott, hogy meghatározott fertz betegségben – beleértve a tbc-t is - szenved személyt otthonában, tartózkodási helyén vagy fekvbeteg-gyógyintézetben fertz osztályon, illetve kijelölt egészségügyi intézményben el kell különíteni.  Tbc vagy annak gyanúja esetén a betegség, illetve a fertzképesség megállapításhoz az igénybe vehet laboratóriumi vizsgálatokat szükség szerint el kell végezni. A fertz tuberkulózis gyógykezelése fekvbeteg gyógyintézetben történik.

15.3.1. A kötelez orvosi vizsgálat
Aki saját magán vagy a gondozásban álló személyen fertz betegség tüneteit észleli vagy erre utaló gyanúja van, köteles orvosi vizsgálatot kezdeményezni.
Akit az orvos fertz betegség (pl. tbc) gyanúja miatt orvosi vizsgálatra berendelt, köteles vizsgálaton megjelenni. Amennyiben a betegsége miatt a vizsgálaton nem tud megjelenni, köteles egyrészt a tartózkodási helyén magát aláveti a vizsgálatnak, másrészta szükséges laboratóriumi vizsgálatokhoz vizsgálati anyagot szolgáltatni, illetve azok vételét lehetvé tenni. 
Aki az orvosi vizsgálaton nem jelenik meg a szabálysértést követ el, és ötvenezer forintig terjed pénzbírsággal sújtható. (1999 évi LXIX. tv. 103. §(1))218/1998.Korm.r. 103.§ (1,2) bekezdései.) A szabálysértési eljárás az ÁNTSZ hatáskörébe is tartozik.

15.3.2. Teendk a tuberkulózis elfordulásakor
Magyarországon a jelenleg hatályban lev jogszabályok alapján közegészségügyi okból korlátozható az egyén személyi szabadsága. A korlátozás jogszabályi alapját az Emberi Jogok Európai Egyezménye 5. Cikkének 1.a Pontja teremti meg. Az ember személyes szabadsága - lévén az nem  „anyajog”, - (anyajogok: semmilyen körülmények között nem korlátozhatók,) - a szükséges mértékben és a szükséges ideig korlátozható, amennyiben a beteg állapotba ezt feltétlenül indokolja. Természetesen kötelez a korlátozás okának, módjának, idtartamának  pontos dokumentálása. A korlátozás ideje alatt szükséges a beteg állapotának és testi szükségleteinek a folyamatos kontrollálása, és ennek korrekt dokumentálása. Ilyen  esetben sem  terjedhet túl a betegek személyes szabadságának és mozgásának korlátozása az elengedhetetlenül szükséges mértéken sem idben, sem jellegében. A korlátozás nem lehet olyan mérték és formájú, hogy az bármilyen módon az emberi méltóságot csorbítsa.


Az Eü. tv. és a 18/1998. (VI.3.) NM. rendelet ezt a lehetséget részletesen szabályozza. Ennek alapján a személyi szabadság korlátját jelenti a járványügyi zárlat. A járványügyi hatóság azt a személyt, aki egészségi állapota miatt fertzést okozhat, indokolt esetben járványügyi zárlat (A)(vesztegzár, karantén, speciális, szigorított követelményeken alapuló megfigyelés, elkülönítés) alá helyezheti. Ezek közül a karantén tekinthet „fogvatartással“ járó korlátozásnak.
A járványügyi hatóság által közegészségügyi okból elrendelt járványügyi megfigyelés (B) (annak a személynek az ellenrzése, aki beteg személlyel érintkezett, felteheten is a betegség lappangási szakában van) a személyi szabadság „fogvatartással“ nem járó korlátja. A járványügyi megfigyelés alatt álló személy köteles magát meghatározott idközönként orvosi vizsgálatnak alávetni, a szükséges laboratóriumi vizsgálatokhoz vizsgálati anyagot szolgáltatni, illetleg annak vételét lehetvé tenni, és az egészségügyi szerv által meghatározott rendszabályokat betartani. Ezen rendszabályok szerint bizonyos foglalkozást gyakorló és járványügyi megfigyelés alatt álló személynek megtilthatják foglalkozásuk gyakorlását, illetve jelentkezési kötelezettséget írhatnak el elköltözés esetén.
A Btk. 284. §-a tartalmazza a járványügyi szabályszegést. Aki a zárlati kötelezettség alá tartozó fertz betegség behurcolásának vagy terjesztésének megakadályozása végett elrendelt zárlat, járványügyi felügyelet vagy ellenrzés szabályait megszegi, vétséget követ el, és egy évig terjed szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntetend. Hasonló módon büntethet az a személy is, aki az elrendelt elkülönítést, járványügyi felügyeletet vagy ellenrzés szabályait megszegi. Ez a jogszabály adott esetben alkalmazható lehet a tuberkulózisra is.
Szabálysértés miatt az ÁNTSZ városi, megyei, fvárosi kerületi intézetei eljárást indíthatnak. Szabálysértés miatt pénzbüntetés (max. hatvanezer forint) és elzárás szabható ki. 
 
15.3.2.1. A beteg fertzképessége 
A tbc-s beteg, akkor tekintend fertznek, ha a köpet, vagy a vizelet (húgyúti gümkórnál) mikroszkópos vizsgálattal saválló pozitív. Hatékony gátlószeres kezelés beállítása mellett legkorábban 4 hét elteltével várható a fertzképesség megsznése, (. Irodalmi adatok szerint ez már 2-3 hét alatt is bekövetkezhet.
15.3.2.2. Teendk a fertz beteggel
Aktív tbc-s megbetegedés vagy annak alapos gyanúja esetén a beteget a területileg illetékes tüdbeteg-gondozóba, fekvbeteg esetén a pulmonológiai osztályra kell irányítani. A tüdgondozó az aktív tbc-s beteget nyilvántartásba veszi (törzsregiszter), és haladéktalanul megkezdi a kontaktok felkutatására és gondozásba vételére elírt feladatok végrehajtását (kontaktok szrése, fertzforrás kutatása, kemoprofilaxis stb.) Pulmonális kórforma esetén a mikroszkóposan is saválló baktériumot ürít beteg gyógykezelését pulmonológiai osztályon kell elkezdeni. Szövdmény (pl. vérzés), illetve súlyos kísérbetegség, ahol a gyógyszeres kezelés beállítása problémás lehet, szintén indikációja a kórházi kezelésnek. Extrapulmonális tuberkulózis esetén a lokalizáció szerint illetékes (pl. urológiai, ngyógyászati, szemészeti, brgyógyászati, ortopédiai stb.) osztályon kezelhet a beteg a szükséges diagnózis, illetve mtét idején. A gyógyszeres utókezelés a tüdgondozó feladata, a szakkonzílium igénybevételével Amennyiben a fertz betegségben szenved személy nem veti alá magát a gyógykezelésnek az Eü. tv.-ben foglaltak  foglaltak alapján erre határozattal kötelezhet. 15.3.2.3. A beteg elkülönítése
Mikroszkópos vizsgálattal igazolt saválló baktériumot ürít tbc-s beteget a nem tbc-s betegektl elkülönített osztályon vagy részlegen kell ápolni. Ha ez nem lehetséges, a fertz betegeket csak külön kórteremben szabad elhelyezni a fertzképesség ideje alatt.
Az elkülönített fertz (pl. tbc-s) beteg tartózkodására kijelölt helyiségekbe a betegen kívül csak ápolói és az illetékes egészségügyi személyzet léphet be.
Fekvbeteg-gyógyintézeti elkülönítés esetén a fertz beteg intézeten belüli szabad mozgása, valamint kapcsolattartási joga korlátozható. A betegek jogait ilyenkor a törvényben elírtak szerint lehet korlátozni, azaz kezelés céljából speciális osztályon kell elhelyezni .
Ha a fertz beteg fekvbeteg-gyógyintézeti elkülönítésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az egészségügyi hatóság erre határozattal kötelezi. Az elkülönítést kimondó határozat a jogorvoslatra való tekintet nélkül végrehajtható.
A kötelez járványügyi intézkedés foganatosításához, a beteg kórházi beutalásához nincs szükség a beteg beleegyezésére. Ilyenkor a beteget a körülményeknek megfelelen tájékoztatni kell a betegségérl.
Az  egészségügyi hatóság az egyén személyes szabadsághoz való jogainak gyakorlását, a betegek jogait  a törvényben foglaltak szerint korlátozhatja.
Az a beteg, aki a határozat ellenére nem hajlandó a kijelölt osztályra kezelés céljából befeküdni, maximálisan hatvanezer forint pénzbírsággal sújtható. (218/1999.Korm.r. 104. §(1)) A hatályos Szabálysértésrl szóló törvény értelmáben pénzbírság meg nem fizetése esetén, - ha a közigazgatási végrehajtás általános szabályai szerint, illetleg adók módjára az nem hajtható be - közérdek munkára, illetleg elzárásra kell átváltoztatandó, azonban ez a szabály nem érvényesül akkor, ha az eljárás alá vont személy kórházi kezelése szükséges.
Az emberi jogok és alapvet szabadságok védelmérl szóló Egyezmény OGY határozat
szerint „Mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra. Szabadságától senkit sem lehet megfosztani, kivéve az alábbi esetekben és a törvényben meghatározott eljárás útján:    Törvényes õrizetbe vétel fertõzõ betegségek terjedésének megakadályozása céljából,.”

15.3.2.4. A tuberkulózis bejelentése
A fertz betegeket, illetve a fertz betegségre gyanús személyeket a fertz betegek nyilvántartásába be kell jelenteni. A tuberkulózis be- és kijelentése kötelez az ÁNTSZ-nek (.
Amennyiben valamely egészségügyi szolgáltató az általa ellátott betegnél tuberkulózist állapít meg, 48 órán belül értesíti az érintett lakóhelye szerint illetékes tüdgondozót. A tüdgondozó az összesített adatokat, a személyazonosító adatok nélkül, havonta jelenti a területileg illetékes ÁNTSZ városi intézetnek.
A nyilvántartásba vételkor a kötelez bejelentést a Tuberculosis Surveillance Központba a tüdgondozó teszi meg. A késbbiekben a jelentési rendszerben elírt idközben a változásról, illetve a beteg gyógyulásáról is jelentést kell végezni.
A post mortem diagnosztizált eseteket a boncolást végz patológus jelenti a Tuberculosis  Surveillance Központba és a területileg illetékes tüdgondozóba a járványügyi teendk elvégzése érdekében.

15.3.2.5. Ferttlenítéssel kapcsolatos rendelkezések
A fertzképesség tartama alatt a fertz beteg tartózkodási helyének, használati eszközeinek, ruhadarabjainak és váladékainak folyamatos ferttlenítésérl vagy megsemmisítésérl a kezelorvos intézkedik. (
A gümkóros beteg, valamint a fertz megbetegedésre gyanús személy környezetében szükséges ferttlenítési teendk közül legfontosabb a beteg köpetének, bronchus-, torok- és orrváladékának, indokolt esetben vizeletének ferttlenítése. Ennek során a váladékokon kívül mindazon tárgyat, eszközt, anyagot ferttleníteni kell, melyek fertzdtek vagy fertzdhettek. Mivel a fertzést okozó kórokozók ellenálló képessége mind a fizikai, mind pedig a kémiai hatásokkal szemben rendkívül nagy, a váladékok, illetve a tárgyak, eszközök, anyagok ferttlenítése vagy tuberkulocid, vagy sporocid hatású ferttlenítszerekkel kell történjen. Ezek hiányában 2-3-szorosára megnövelt koncentrációjú, lehetleg klór hatóanyag-tartalmú ferttlenítszereket kell használni, arányosan megnövelt expozíciós id mellett.
A rendelet kimondja azt is, hogyan kell kezelni ezeket az anyagokat: a fertz betegtl vagy az arra gyanús személytl származó, laboratóriumi vizsgálatra vett anyagot csak az e célra rendszeresített tartályban szabad továbbítani. Tüdgümkór gyanúja esetén speciálisan erre a célra készült köpettartályokban köpetet kell küldeni tenyésztéses vizsgálatra. A fertzképesség tartamára a betegséget észlel orvos intézkedik a fertz beteg elkülönítésérl. Ez az elkülönítés jelentheti egy kórterem, vagy egy részleg ezen célra történ használatát.

15.4. A tüdgümkóros beteg szállítása
A fertz beteg betegszállító jármvel szállítható. A szállító jármvet az egészségügyi miniszter rendeletében meghatározott fertz betegségek esetén ferttleníteni kell.
A tuberkulózisos, vagy arra gyanús beteg kórházba szállításáról a kezelorvos intézkedik. Ha az érintett személy a kezelorvos utasításának nem tesz eleget, a szállítást a városi ÁNTSZ határozattal rendeli el. Kivételes esetben a kórházba szállítás a városi intézet engedélyével egyéb, de nem közforgalmú jármvel is történhet. A szállítás befejeztével a szállító jármvet ferttleníteni kell, a kísér személyek személyi ferttlenítése nem szükséges. Ha a tuberkulózisos vagy arra gyanús személyek csoportos szállítása másképp nem oldható meg, a szállításra az illetékes megyei intézet engedélyével közforgalmú járm is igénybe vehet. A jármnek az említett személyek szállítására kijelölt szakaszába a betegeken kívül csak az illetékes egészségügyi dolgozó léphet be (.
15.5. Elrejelzés, lehetségek
Az elzekbl látható volt, hogy a jogi háttér részben adott, ám a jogszabályok betartása és betartatása és alkalmazása a megbetegedésben szenved személyeket  (beteganyag szót jogi környezeteben nem szabad használni!)és a jelenlegi egészségügyi helyzetet figyelembe véve, nehézségekbe ütközik. A ’90-es években Magyarországon is voltak olyan becslések, amelyek feltételezték azt, hogy 2000-re Európában és nálunk is a tuberkulózis csak szórványosan jelentkez sporadikus megbetegedés lesz. Az elmúlt évek fejleményei világszerte eloszlatták ezt, hiszen a gyógyszerekkel szemben ellenálló törzsek száma növekszik.
Amerikából indult el a közvetlenül ellenrzött gyógykezelés (directly observed treatment, DOT), melyet a WHO is elfogadott. A beteg naponta felkeresi a tüdgondozót, ahol ellenrzés mellett beveszi a gyógyszert, vagy otthonában naponta, intermittáló kezelés esetén hetenként háromszor a gondozón látogatja meg, és ellenrzi, hogy a gyógyszert valóban beveszi-e(ld. a 9. fejezetben). A DOT módszerrel szemben azonban kritikus észrevételek is születtek. A tüdgondozó naponkénti felkeresése idnként körülményes. Ha a gondozó személy jelenik meg a beteg lakásán, a lakókörnyezet eltt nyilvánvalóvá válik a betegség, ezáltal a beteg személyiségi jogai sérülhetnek(1997. évi CLIV. tv. 25.§).
Az USA-ban a nem megfelelen kooperáló betegekkel szemben adminisztratív eszközöket alkalmaznak (pl. megvonják tlük a szociális segélyt). Ez nálunk nehezen kivitelezhet és nem is valószín, hogy eredményre vezetne.
A kezelést megszakító betegekkel szemben az USA különböz államaiban másként járnak el. Egyes államokban (pl. Dél-Karolina, New York) rzött intézetekben, zárt osztályokon kezelik az ilyen betegeket.
A kezelést elutasító, a fekvbeteg-intézetet ismételten elhagyó betegek esetében felmerült  Magyarországon is a „kényszergyógykezelés” lehetsége és szükségessége. A Tüdgyógyász Szakmai Kollégium foglalkozott ezzel a kérdéssel (Tuberculosis Nemzeti Program), és úgy határozott, hogy megvizsgálja a kényszergyógykezelés törvényi és technikai lehetségeit. A kényszergyógyítás és a kényszergyógykezelés büntetjogi fogalom, analogia iurus nem alkalmazható.
A kényszergyógykezelést a kóros elmeállapotuk miatt nem büntethet olyan bnelkövetkkel szemben kell alkalmazni, akik személy elleni erszakos vagy közveszélyt okozó büntetend cselekményt követtek el. Konjunktív feltétel továbbá, hogy felmerüljön a visszaesés lehetsége, és az elkövetett cselekmény büntetési tétele az egy éves szabadságvesztés idtartamát meghaladja.  A kényszergyógykezelést akkor kell megszüntetni, ha szükségessége már nem áll fenn. A kényszergyógykezelés terminus technikusa ennek ismeretében nem alkalmazható a tüdgümkóros betegek esetében, hiszen a kényszergyógykezelés kiszabásának egyik elengedhetetlen  feltétele, a bnelkövet kóros elmeállapota.
A kényszergyógyítás, mint jogintézmény ugyancsak nem alkalmazható a gümkórós megbetegedésben szenvedk esetében gyógyítási céllal, mivel ebben az esetben arról van szó, hogy az elkövetett büntetend cselekmény az elkövet alkoholista életmódjának a következménye és az elkövett hat hónapot meghaladó letöltend szabadságvesztésre ítélik. Amennyiben a „tüdgümkóros betegek  kényszergyógyítása” intézkedés jogintézmény a Btk keretein belül kerülne bevezetésre, akkor az mint mulasztásos cselekmény szerepelhetne, azzal hogy ez a mulasztás közveszély okozásában nyilvánul meg. Ezen bncselekmény a vétség kategóriába tartozhatna, azaz büntetési tétele kett évnél rövidebb idtartamú szabadságvesztés lenne.

Célszer lenne azonban a kötelez gyógykezelés fogalmát bevezetni a szabálysértési intézkedések között, mely adott esetben a tüdgümkóros beteg esetében is alkalmazható lenne abban az esetben, ha az érintett személy a jogszabályi kötelezettségének, így különösen az egészségügyi hatóság által elrendelt határozatban foglaltaknak nem tesz eleget. Ez jelenthetné azt, hogy a kezelésre szoruló beteget, amennyiben a kezelésre nem jelentkezik, vagy a kezelorvos által elírt kötelez gyógykezelésnek nem tesz eleget, a szabálysértés keretén belül az illetékes és arra kijelölt, a tüdgümkórban szenved betegek kezelésére felkészült intézetben kötelez jelleggel, rzött körülmények között kellene gyógyítani.

A szabálysértés keretén belül jogszabályi módosítással és alacsony költség beruházással a kötelez gyógykezelés intézkedés viszonylag egyszeren bevezethet lenne. Ehhez képest  a „tüdgümkóros betegek kényszergyógykezelése” Btk.-ban történ rögzítése a Btk alapelveivel és a Btk céljaival sem harmonizál, továbbá bevezetéséhez szükséges jogintézmény létesítésének súlyos anyagi konzekvenciái lennének. Ezen túlmenen az unios normáknak sem felelne meg.
Szakmai fórumokon szó volt arról, hogy mielbb meg kell szülessen az a törvény, amely lehetvé teszi azt, hogy a kórházi kezelést önkényesen megszakító, a kórházból távozó fertz tüdgümkóros betegeket bírósági határozattal intézeti gyógykezelésre kötelezzék. Ezáltal megvalósulhat ezeknek a betegeknek a fertzképesség alatti zárt körülmények közötti gyógykezelése.   Ennek lehetsége a Szabálysértési törvényben képzelhet el.

Irodalomjegyzék

1.    Ajkay Z.: Tüdgyógyászati prevenció. Orv. Hetil. 2000. 141: 1059-1066.
2.    CDC: Approaches to improving adherence to antituberculosis therapy. JAMA 1993. 269:1096-1098.
3.    Fodor T., Koltai É., Lukács Gy., Slamon É., Tamás Á.: A tuberkulózis kezelését megszakító („eltnt”) betegek bakteriológiai adatai. Medicina Thoracalis 2003. 56:178-180.
4.    Hutás I.: Szimpózium: Tuberculosis. Kommentár. Orvostovábbképz Szemle. 2000.6: 40-41.
5.    Hutás I.: Tuberkulózis a XXI. század küszöbén. Orv.Hetil. 1998.139: 1139-1145.
6.    Magyar P., Hutás I., Vastag E.: Pulmonológia, Medicina Kiadó Budapest, 1998.:312-322, 334-335.
7.    Máthé Cs.: Tuberkulózis Magyarországon, Szakdolgozat, 2001. ELTE Jogi Továbbképz Intézet, Jogi Szakokleveles Orvosképzés.      
8.    Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet és a „Johan Béla” Levél „A BCG-oltásokról”. Egészségügyi Közlöny 2001.17:2389-2391.
9. Országos Epidemiológiai Központ Módszertani Pulmonológiai Szakmai Kollégiumi Módszertani Ajánlás a „Tuberculosis megelzésére, felkutatására, gyógykezelésére és a betegek gondozására”. Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet 1999.

Törvények és rendeletek


  • 1949. évi XX. Törvény - A Magyar Köztársaság Alkotmánya
  • 1978. évi IV. törvény a Büntet Törvénykönyvrl
  • 1991.évi XI. törvény az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról
  • 1994. évi XXXIV. törvény a Rendrségrl
  • 1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérl és védelmérl
  • 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyrl
  • 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekrl
  • 22/1992. (I.28.) Korm. rendelet a helyi önkormányzatok polgármestereinek és jegyzinek, valamint a köztársasági megbízottak népjóléti    igazgatási feladat- és hatáskörének megállapításáról
  • 7/1991. (IV.26.) NM rendelet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szervezetérl és mködésérl
  • 63/1997. (XII.21.) NM rendelet a fertz betegségek jelentésének rendjérl
  • 18/1998. (VI.3.) NM rendelet a fertz betegségek és a járványok megelzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekrl
  • 65/2002. (VIII.9.) FVM rendelet a gümkór elleni védekezésrl
 




 
 
   
Back Top