home sitemap contact us  
Foldal arrow Cikkek arrow Betegjogok rvnyeslse a betegellts sorn
   
Foldal
Kapcsolat
Publikcik
Cikkek
Egyb
Esemnyek
Gyakori krdsek
Mentrkp
Legfrisebb
Kapcsolat
Levelezési cím:
1550 Budapest, Pf.:174
1138 Budapest, Tomori köz 18. fsz. 3.
Telefon:
+36 20 946 3074
+36 1 270 1670
Fax:
+36 1 236 0834
+36 20 940 1371
E-mail:
Az email cm vdve van a spam botoktl, a megtekintshez a JavaScript bekapcsolsa szksges
 
Betegjogok rvnyeslse a betegellts sorn Nyomtats E-mail

 

  1. IME III. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2005. JANUÁR 49

 

BETEGJOG

MEDICINA 2000 I. JÁRÓBETEG SZAKDOLGOZÓI KONFERENCIA

Egészségügyi ellátáshoz való jog alatt beteg és az egészséges ember ellátásához kapcsolódó egészségügyi

tevékenységek összességét kell érteni. Ebbôl értendô, hogy az egészségügyi ellátás nem csupán a beteg

embert illeti meg. Ezen belül a betegjogok egy szkebb szabályozást jelentenek, melyet a hatályos

Egészségügyi Törvény szabályoz részletesen.


Mit értünk betegjogok alatt?

Betegjog mindazon jogosultságok összessége, melyek az egészségügyi ellátás során az azt igénybevevô személyt megilletik, függetlenül attól, hogy az ellátást igénybe vevô személy betegsége miatt vagy más okból kerül kapcsolatba az egészségügyi ellátással (pl. szrôvizsgálatok). A betegjogok minden egyént, aki az ellátással bármilyen módon kapcsolatba kerül, egyaránt és egyenlô mértékben megilletik.

A hatályos Egészségügyi Törvény az alábbi betegjogokat nevesíti:

• a megfelelô szint egészségügyi ellátáshoz való jog,

• az emberi méltóság tiszteletben tartásához való jog,

• a kapcsolattartás joga,

• az intézmény elhagyásának joga,

• a tájékoztatáshoz való jog,

• az önrendelkezéshez való jog,

• az ellátás visszautasításának joga,

• az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga,

• az orvosi titoktartáshoz való jog.

Az itt felsorolt betegjogok közül csupán egyet, a tájékoztatáshoz való jogot szeretném kiemelni. Bár a hatályos egészségügyi törvény megfogalmazza a beteg tájékoztatáshoz való jogát és az orvos tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségét, ez mégsem érvényesülhet maradéktalanul a gyakorlatban. Ennek egyik oka, hogy a beteg nagyon gyakran nem mer kérdezni, mivel többnyire fél az igazságtól. Másik ok, hogy az orvosnak a legtöbb esetben nincs elég ideje. Amennyiben ezen mulasztás eredménye maradandó egészségkárosodás, annak komoly jogi következményei lehetnek, holott kellô tájékoztatás mellett ez elkerülhetô lenne. A tájékoztatási kötelezettség azonban nem csak az orvost terheli. Jogilag szabályozott, hogy a beteg köteles bizonyos tényekrôl az ellátó személyzetet tájékoztatni. Amennyiben ez elmulasztásra kerül akár véletlenül, akár szándékosan, annak komoly következményei lehetnek mind e betegre, mind pedig az ellátó személyzetre. A hatályos Egészségügyi törvény által szabályozott tájékoztatás, mint jog és kötelezettség jelenik meg. Ami az egyik oldalon jogként jelenik meg, az a másik oldalon, vagyis az orvos oldalán, mint kötelezettség szerepel. A betegnek joga van ahhoz, hogy egyéniesített formában részletes tájékoztatást kapjon az egészségi állapotát érintô kérdésekben. Az orvos tájékoztatási kötelezettsége azzal a korláttal érvényesül, hogy a tôle elvárható ismereteknek megfelelôen és legjobb udása szerint tájékoztatja a beteget annak egészségi állapotáról. Mit jelent ez a megfogalmazás? A tôle elvárható részletes és teljes kör felvilágosítást az tudja biztosítani a beteg részére, aki az adott beavatkozásban maga is jártas. Természetesen más az elvárhatóság mércéje egy izonyos beavatkozást ismerô, és mvelô között. Természetesen az egészségi állapottal és betegséggel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség a beteget is terheli. A beteg köteles tájékoztatni az ellátásában részt vevô egészségügyi dolgozókat mindarról, ami szükséges a kórisme megállapításához, a megfelelô kezelési terv elkészítéséhez és a beavatkozások elvégzéséhez, így különösen minden korábbi betegségérôl, yógykezelésérôl, gyógyszer vagy gyógyhatású készítmény szedésérôl, egészségkárosító kockázati tényezôirôl. A beteg köteles továbbá tájékoztatni az ellátásában részt vevôket – saját betegségével összefüggésben – mindarról, amely mások, akár a személyzet életét vagy testi épségét veszélyeztetheti, így különösen a fertôzô betegségekrôl és a foglalkozás végzését kizáró megbetegedésekrôl és állapotokról. A tájékoztatás során a beteget megilleti a kérdezés joga. Bármilyen, számára nem érthetô információról kérdezhet a kezeléssel, vizsgálattal és betegségével összefüggésben, valamint a benne felmerülô aggályoknak hangot is adhat. A kérdezési jog a kezelés egész idôtartama alatt és azt követôen is fennáll. A betegnek joga van tudomást szerezni arról is, hogy az adott beavatkozás elvégzésében az ellátó intézmény milyen tapasztalattal rendelkezik. A szóbeli ájékoztatás nem helyettesíthetô az elôre elkészített általános ismertetô segédanyagok átadásával. Ezt bizonyítja az is, hogy egyes beavatkozások, szövôdmények, mellékhatások stb. magyar elnevezése sem biztos, hogy közérthetô, ráadásul a beteg pszichés állapota, izgalma miatt könnyen megesik, hogy akár lényeges mondatokat is átugrik olvasás közben, valamint a kezelôorvos a beteg tájékoztatását körültekintôen, szükség szerint fokozatosan, a beteg állapotára és körülményeire tekintettel végzi. Tehát tévedés abba a hibába esni, hogy a diagnózis felállításának vagy a kezelés elindításának a kezdetén a tájékoztatási kötelezettség teljesített lett, ugyanis minden új tény felmerülésekor a beteget tájékoztatni kell. A beteg tájékoztatása során kiemelt figyelmet kell fordítani a kezelés általánosan ismert, jelentôs mellékhatásaira, az esetleges szövôdményekre és a bevatkozások lehetséges következményeire, azok elôfordulási gyakoriságára. Elvárható, hogy a beteg kielégítô információt kapjon az alkalmazott gyógyszer hatásáról, mellékhatásáról, és alkalmazási módjáról. Az alkalmazott terápia vonatkozásában pontos utasítást és tájékoztatást kell adni a betegnek. Szabályellenes, sajnos azonban ma is elôfordul, hogy a gyógyszerek rendelése „utasítás szerint” jelzéssel történik.Meg kell gyôzôdni arról, hogy a beteg a tájékoztatást megértette, ezért ezt kötelezô a beteg értelmi szintjéhez, intelligenciájához mérten elmondani. Szükség esetén gondoskodni kell a tájékoztatott lelki gondozásáról is. Az orvos tájékoztatási kötelezettsége a betegség diagnózisára is kiterjed. Ahhoz, hogy a beteg egy adott beavatkozáshoz hozzájárulását adja, megfelelô ismeretanyaggal kell rendelkeznie, amit tájékoztatás útján szerez meg. A beavatkozás elvégzéséhez pedig nem elegendô a megfelelô tájékoztatás, hanem a betegnek beleegyezését is kell adni. A tájékoztatásról a cselekvôképes beteg le is mondhat, kivéve azt az esetet, ha betegsége természetét ismernie kell ahhoz, hogy mások egészségét ne veszélyeztesse (pl. fertôzô megbetegedés). Amennyiben a beavatkozásra a beteg kezdeményezésére kerül sor (pl. esztétikai mtét, infertilissé tétel stb.), a tájékoztatásról való lemondás csak írásban érvényes. Figyelembe kell venni, hogy ezen rendelkezéseket a 16. életévét betöltött kiskorú személy esetén is alkalmazni kell. Ezek alapján látható, hogy a tájékoztatásról a fenti kivételektôl eltekintve szóban is le lehet mondani. Úgy tnik, hogy a beavatkozásba történô beleegyezés és a tájékoztatás nem választható el egymástól, ezek egymás függvényei, tájékoztatási kötelezettség lmulasztása miatt indított kártérítési perek során minden esetben az orvosnak kell azt bizonyítania, hogy betege a kellô tájékoztatást megkapta (vagy a beteg lemondott a tájékoztatásról). Bár a jogszabály a tájékoztatásról történô lemondást nem köti írásos formához, mégis tanácsos, hogy a beteg ez irányú döntését írásban rögzítse, és azt a dokumentációhoz csatolják, különös tekintettel az invazív beavatkozások beleegyezô yilatkozatára. A tájékoztatás joga a beteget akkor is megilleti, ha beleegyezése egyébként nem feltétele a gyógykezelés megkezdésének.Amennyiben a beteg cselekvôképtelen, illetve korlátozottan cselekvôképes, a kezelôorvos az egészségügyi törvény szerinti hozzátartozókat, vagy meghatalmazott személyeket tájékoztatja, ugyanakkor az ilyen betegnek is joga van, hogy a korának megfelelô és pszichés állapotához mért korrekt tájékoztatást kapjon. .

IRODALOMJEGYZÉK

  • Takács A.: Az egészségügyi ellátáshoz való jog (In: Kismarton;
  • Vasváry: Betegek jogai és kötelezettségei (2005) Millenium csoport)
  • Kismarton J.: Polgárjogi kártérítési Felelôsség (Családorvos Fórum 2003; (3)
  • [3] Dr. Jakab Tivadar www.szoszolo.hu/08bjogok_mnek Emberi méltósághoz való jog www.obh.hu/allam/1999/3
  • [4] Dósa Á.: Konfliktusrendezés közvetítôi eljárással LAM 2001; 11 (5): 393-396
  •  
 
 
   
Back Top