home sitemap contact us  
Foldal arrow Cikkek arrow Taxol, az nincs
   
Foldal
Kapcsolat
Publikcik
Cikkek
Egyb
Esemnyek
Gyakori krdsek
Mentrkp
Legfrisebb
Kapcsolat
Levelezési cím:
1550 Budapest, Pf.:174
1138 Budapest, Tomori köz 18. fsz. 3.
Telefon:
+36 20 946 3074
+36 1 270 1670
Fax:
+36 1 236 0834
+36 20 940 1371
E-mail:
Az email cm vdve van a spam botoktl, a megtekintshez a JavaScript bekapcsolsa szksges
 
Taxol, az nincs Nyomtats E-mail

 "Taxol, az nincs�"
Népszabadság • Kun J. Viktória   • 2004. május 29.

Magyarországon ma a daganatos beteg gyógyulási esélyei rosszabbak, mint akár tlünk pár száz kilométerre. De még az országon belül sem mindegy, ki és melyik intézetbe kerül. A szakorvosok epidemiológiai válságról beszélnek.
- Karsorvadásra, ers végtagfájdalomra panaszkodott a betegem. Rövid idn belül kiderült, hogy daganatos betegség okozza a folyamatos fájdalmakat. De már nem is csak egy helyen. S mindez nem elször. A középkorú hölgy mellében négy évvel ezeltt már találtak daganatos elváltozást. Igaz, akkor még csak ott. Az operáció után semmilyen utókezelést nem kapott, így nem elzték meg az akkor még megelzhett. Egy másik, alig húszéves fiatal lány a napokban keresett meg azzal, hogy folyamatosan hasmenése van. A vizsgálatok vastagbéldaganatot igazoltak nála, jóllehet egy hónappal korábban távolították el a méhét, ugyancsak rákdiagnózis miatt.

Eredeti cikk elérhet: http://nol.hu/cikk/320310/  

Ez csupán két történet annak a háziorvosnak az utóbbi néhány hónapjából, aki saját feleségével a mai onkológiai ellátás szinte minden alapvet gondját megtapasztalta.

- Eml- és petefészek-daganatot diagnosztizáltak a feleségemnél, éppen négy éve. Azt mondták, operálni nem lehet, Taxol-kezelést írtak el neki, s egy ngyógyászhoz irányítottak, akinek az els mondata az volt: jöjjenek nyugodtan, de Taxol, az nincs. Amikor orvosi kapcsolataim révén eljutottam oda, hogy végül megkaptuk a megfelel gyógyszert, a kemoterápián a feleségem rosszul lett. Rögtön kijelentették, hogy allergia, úgyhogy a terápiát félbehagyták, majd újabb és újabb készítményeket kapott. Csaknem a teljes kört "végigzongoráztuk". Utólag fedezték föl, hogy nem allergiáról volt szó, hanem rosszul adagolták a készítményt. Amikor pedig már nagyon rossz állapotban volt a feleségem, és folyamatosan csapolásra jártunk, elvittem volt évfolyamtársamhoz, aki sebész. úgy döntött: megmti a nejem. Így derült ki, kétéves procedúra után, hogy a tumor mthet. A feleségem most jól van, holott akkor csak hónapokat jósoltak neki.

Ehhez hasonló esetek sorával találkoznak jogvédk, betegszervezetek képviseli vagy a szakemberek. Azaz, hogy nem a megfelel helyre, s idben kerülnek a segítségre szorulók. Ma a betegek jelents részét csak akkor látja az onkológus, amikor a daganat már áttétes.

- Petefészekmtéteket az ország szinte valamennyi kórházában végeznek, annak ellenére, hogy a beavatkozás szakmai feltétele a patológiai háttér, ráadásul elméletileg kizárólag onkológiai centrumokban engedélyezik az ilyen operációt - mondja dr. Ruzsa Ágnes, a Zala Megyei Kórház onkológiai osztályának vezetje. - Ma bármelyik kiskórház bátran elvégez daganateltávolítást, nemegyszer anélkül, hogy onkológus látná a beteget. Kiveszik a daganatot, lezárják a sebet, majd hazaengedik a gyógyultnak tekintett pácienst - mondja a doktorn, aki szerint alapkövetelmény lenne, hogy a rákbeteg utókezelésre, kemoterápiára kizárólag onkológiai osztályra, centrumba kerüljön. - Másik, szintén nem ritka gyakorlat, hogy ,,adjunk valamit" felkiáltással, a protokollokat, szakmai elírásokat figyelmen kívül hagyva, nem megfelel dózisban és idintervallumban adnak valamilyen terápiát. A fontos az, hogy ott maradjon a beteg - állítja Ruzsa Ágnes.

Dr. Thurzó László, a szegedi onkoterápiás klinika vezetje országos felmérést készített a petefészek-daganatok kezelésérl. A vizsgálatok szerint az adott évben mintegy ezerkétszáz felismert és jelentett beteg közül mindössze négyszáznyolcvan kapott ezerhatszáz kemoterápiás kezelést. - A betegek alig harminc-harmincöt százaléka jutott el utókezelésre, azaz részesült szakszer ellátásban. A többieknek nyoma veszett, elkallódtak a rendszerben. Ez az arány pedig még akkor is lesújtó, ha közöttük vannak ids betegek, akik nagyon rossz állapotban vannak, s emiatt maradnak ki a terápiából - állítja Thurzó László.

Dr. Magyar Tamás, a budapesti Péterfy Sándor utcai Kórház vezet onkológusa egyenesen azt mondja: jelenleg egy daganatos beteg sorsa attól függ, hogy ki észleli elször a bajt. Egy rákbeteg minden olyan terápiát, kezelést megkaphat ugyanis, amit bárhol máshol a világon, a hiba elssorban nem ebben van. - Egy éppen nagykorú lány került hozzánk, akinek kivettük a petefészkét. Mtét közben derült ki, hogy rosszindulatú daganata van, ráadásul annak is egy nagyon veszélyes típusa. A leleteit konzultációra még Amerikába is kiküldtük, s a vélemények összegzése alapján kapta a terápiát. Ma gyógyult. Ha mindez egy kiskórházban, bármilyen onkológiai háttér nélkül történik, nem él már a lány!

Magyar szerint az elérhet és szükséges diagnosztikai eszközöknek általában mindössze negyven százalékát használják ki egy-egy ráktípus pontos azonosításához. - A kismedencei daganatoknál például kötelez az MR-vizsgálat ahhoz, hogy pontosan tudjuk, mi a szükséges, leghatékonyabb terápia. Ez most mindössze az esetek felénél történik meg. Jóllehet így legalább ötven százalékkal javulhatnának a gyógyulás esélyei. Ilyen például a tumormarker-vizsgálat: a helyzetet egyértelmen mutatja az a tény, hogy míg ebbl a vizsgálatból Magyarországon évente háromszázötvenezret végeznek, Ausztriában több mint kétmilliót - mondja dr. Magyar. - Ráadásul idehaza az orvosok egy része pillanatok alatt kimond egy végletes diagnózist, mármint hogy a beteg menthetetlen. - A leggyakrabban olyan esetekkel találkozunk, akikrl vidéki kórházakban vagy más, esetleg kisebb intézményekben lemondtak az orvosok, noha a daganatot még mteni és kezelni is lehetett. Ezek a betegek a legkülönbözbb egyéni "partizánakciókkal", ismersök révén kerülnek tovább. k azok, akik nem nyugodnak bele abba, hogy tétlenül várják a halált.

Gondatlanság? Figyelmetlenség? Szakmai tudatlanság? Presztízs vagy a betegekért folyó harc? A szakemberek szerint valószínleg mind-mind közrejátszik abban, hogy merészebb becslések szerint ma a rákbetegek harminc-negyven százaléka nem kap megfelel ellátást.

Magyar Tamás szerint érthetetlen, hogy míg az AIDS-beteget kötelez szakintézménybe küldeni, a rákbetegek esetében erre semmilyen elírás sincs. Az pedig, hogy a tévedést, hibát bárki utólag visszajelezze, ritka, mint a fehér holló.

- Jelenleg senki sem figyeli, melyik osztály, klinika, orvos milyen hatékonysággal dolgozik - ezt már Dank Magdolna, a Radiológiai és Onkoterápiás Klinika osztályvezetje, egyetemi docens állítja. - Nemcsak a gyógyszerek adagolásánál van gond, hanem már a kiválasztásban is. Nem ritka, hogy egy-egy osztályon, ahol elméletileg nem végezhetnének kemoterápiát, ahelyett, hogy a beteget elküldenék egy centrumba, ahol a valóban szükséges ellátást kaphatná, elkezdenek nála egy egészen más kezelést. A betegeknek különböz készítményeket lehet adni, s ezek ára más és más. Sokszor a kiskórház - leginkább takarékossági okok miatt - nem a megfelel terápiát választja, míg a biztosító mindkét kezelésért ugyanazt a pénzt fizeti ki neki. Éppen ezért lenne fontos, hogy a daganatkezelési osztályokat minsítsék és megfelel jogosítványokkal lássák ket el. Ennek a szabályozása egyébként már megjelent, azaz hogy melyik osztály milyen kezelésre jogosult, azonban ellenrzés nincs - tárja szét karját a kemoterápiás specialista.

Dank Magdolna szerint már most súlyos gondot okoz a szakemberek hiánya. - Gond a sugárterápiás, klinikaionkológus-ellátottság, a radiológia és a patológia viszont azok a területek, ahol a legnagyobb az orvoshiány, az utánpótlás pedig szinte reménytelen. Ez utóbbiak nélkül pedig az onkológia komoly bajba kerül. Egy alapos, minden részletre kiterjed kezelési terv felállítását egy orvosi munkacsoport, az úgynevezett "onkoteam" végzi ugyanis - legalábbis kellene hogy végezze. A csapatba tartozik a klinikai onkológus, a sugárterápiás orvos, a sebész, a patológus és lehetség szerint a pszichiáter.

Ottó Szabolcs, az Országos Onkológiai Intézet figazgató-helyettese epidemiológiai válságról beszél, mert véleménye szerint a statisztikák sokkal rosszabbak, mint azt Magyarország általános fejlettségi szintje, illetve a lakosság életkora indokolná. A nemzetközi adatok szerint ugyanis tízmillió lakosra ötvenötezer megbetegedés jut, ugyanakkor nálunk öt év óta hetvenezer fölött van ez a szám.

Tanulmányában az orvos arra keresi a választ: miért halunk meg vagy roppanunk meg ennyien a különböz rákbetegségekben, s mit lehetne tenni ez ellen. A már-már unalomig ismételgetett önpusztító táplálkozási szokások, a sokszor még önpusztítóbb életmód, dohányzás, alkoholfogyasztás mellett az onkológia alapvet hibáit is felismeri, ám mindehhez még valamit hozzátesz: az orvos-beteg közti szinte kapcsolat hiányát.

A statisztikák szerint átlagosan 10-15 százalékkal, de van olyan ráktípus, ahol mintegy huszonöt százalékkal rosszabbak az életesélyei annak a betegnek, akit itthon kezelnek, mint annak, akit bármely nyugat-európai klinikán. De az élet- és gyógyulási esélyek még országon belül is különbözek!

A Magyar Rákellenes Liga vezetje szerint nemegyszer kapják a betegek azt az elkeserít választ, hogy a keresett készítmény - amelyikre szükségük lenne - nincs, vagy egy szenvtelen levelet az egészségbiztosítótól: nem fedezik tovább kezelését.

- Minden évben sszel és nyáron újra és újra szembesülnek a páciensek azzal, hogy szkös a különösen drága rákgyógyszerekre szánt keret. Ma ugyanis mintegy tizenötféle rákterápiás szert külön, elre meghatározott keretbl fizet a biztosító. Ha pedig ez kifogy, leállítják az intézmények a terápiát - mondja dr. Vasváry Artúrné, a szervezet vezetje.

A keretek többsége felett az Országos Onkológiai Intézet diszponál, a készítményeket pedig a szakmai kollégium javaslatai alapján kijelölt indikációk szerint osztják szét. Az onkológusok, illetve az egészségbiztosító szerint nem fordulhat el ugyan, hogy valakinek ne jusson a szükséges gyógyszerbl, ám a tapasztalatok mások. A vidéki centrumokban nemegyszer elfordul, hogy az országos intézet idlegesen visszautasítja a rendelést, ilyenkor pedig vagy két-három hetet várnak, vagy másik, kevésbé hatékony készítménnyel indítják el a kezelést. St elfordul, hogy a kezelorvos a terápia felénél közli, eddig tartott a keret, többre már nem futja.

Lehet, hogy vannak ilyen esetek, de valamennyi intézet, onkológiai osztály elsrend feladata, hogy minden szükséges gyógyszert biztosítson, ha kell, úgynevezett "bels átcsoportosítással". Ez néha azt jelenti, hogy a már elhunyt betegek gyógyszereit rakják félre.

A legtöbb rákbetegségnek négy stádiuma van. A kezdeti, egyes állapotban szinte minden típus csaknem teljesen gyógyítható, legfeljebb egy-két százaléka nem. A második-harmadik szakaszban, fajtától függen már csak harminc-ötven százalék, míg a négyes stádiumban alig-alig van esély a gyógyulásra. Idehaza ma a betegek csaknem negyede a betegség utolsó szakaszában megy orvoshoz.

Magyar Tamás szerint alaptézis: a daganatos beteg bármire képes azért, hogy meggyógyuljon, vagy legalábbis tovább éljen. - Nem fordulhat el, hogy egy vezet döntéshozó a hálapénzbl éljen, a kiválasztás pedig személyes döntésétl függjön. Nálunk onkológiai bizottság elé kerül a beteg, s ott véletlenszer kiválasztással dl el, melyik orvoshoz kerül. Én csak ritkán veszek közvetlenül részt a gyógyításban, nem én tartom vele a kapcsolatot, csak így maradhatunk egymástól függetlenek - mondta Magyar Tamás.

Általánosságban mégis dr. Kismarton Judit orvos, jogász szavai az érvényesek: szerinte egyértelmen a hálapénz, illetve a finanszírozási helyzet a vétkes abban, hogy sokszor nem kerül idben a megfelel szakintézménybe a beteg. - Az, hogy sok helyen nem mutatják meg onkológusnak, majd gond nélkül megmtik, akár az áttétes betegeket is, el-, illetve utókezeléssel pedig nem tördnek, csak azért van így, mert a bent fekvésért járó biztosítási pénz, vagy a betegtl kapott hálapénz nem helyben marad!

Tavaly a rákregiszter szerint 78 ezer daganatos beteg volt Magyarországon. Ha a nemzetközi értéket itthon is elérnénk, tíz évnél hosszabb túlélési idre számíthatnának. Az elmúlt huszonöt évben a rosszindulatú daganatok miatt rokkanttá nyilvánított betegek aránya kétszeresére ntt úgy, hogy a rokkantosítás feltételeit szigorították.
 
 
   
Back Top