home sitemap contact us  
Foldal arrow Cikkek arrow Intzmnynek, orvosnak ktelez - biztostnak nem
   
Foldal
Kapcsolat
Publikcik
Cikkek
Egyb
Esemnyek
Gyakori krdsek
Mentrkp
Legfrisebb
Kapcsolat
Levelezési cím:
1550 Budapest, Pf.:174
1138 Budapest, Tomori köz 18. fsz. 3.
Telefon:
+36 20 946 3074
+36 1 270 1670
Fax:
+36 1 236 0834
+36 20 940 1371
E-mail:
Az email cm vdve van a spam botoktl, a megtekintshez a JavaScript bekapcsolsa szksges
 
Intzmnynek, orvosnak ktelez - biztostnak nem Nyomtats E-mail


2006. április 25. 16:10, kedd - Dr. Hanyecz Vince

Dr. Kismarton Judit - Dr. Martini Jen
Ügyvédek és szakorvosok

"Mhibára hivatkozva a betegek, illetve hozzátartozóik több mint hárommilliárd forintot követelnek a kórházaktól "- tudtuk meg a Kórházszövetség napokban közzétett felmérésébl. (A felmérés hibájaként felróható, hogy kizárólag a kórházakra vonatkozik. Hiányoznak olyan nagy szervezetek adatai, mint például a MEDICINA 2000, vagy a Háziorvosok Országos Szervezete, vagy a MOTESZ Háziorvosi Szekciója.)


 


A cikk szerint a kártérítési ügyek száma n, azok divattá váltak, a követelési igények összegszersége magas. A mérlegnek két karja van. Ha azt vesszük alapul, hogy évente hány orvos-beteg találkozó történik, akkor a 3 milliárd forint nagyságrend követelési összeg nem sok. A kártérítési perek számának alakulását többek között felek, illetve az egészségügyi felelsségbiztosító peren kívüli egyezségi készsége alapveten befolyásolja. Az utóbbiból, - és egyéb érdekekbl ereden - az elmúlt hat évben a perek száma valóban emelked tendenciát mutatott.

A kártérítési követelés elterjesztése pedig nem feltétlenül jelenti azt, hogy a követelés összegét az igénnyel él maradéktalanul megkapja. Általánosságban elmondható, hogy a követelés összege magasabb, mint a megítélt összeg. A cikkben említett 50 milliós kártérítési összeg a legtöbb esetben csak igény marad, azt csak rendkívüli esetben ítéli meg az eljáró bíróság. Az összegszerséget számos tényez befolyásolja, aminek részletezése jelen kommentár kereteit meghaladja. A felpereseknek tudnia kell, hogy még személyes költségmentessége esetén is köteles pervesztessége arányában az alperes javára megítélt perköltséget megfizetni.

A cikkbl megtudhattuk azt is, hogy "a jómódú ügyfelek például ugyanazért a mhibáért több kártérítést kaphatnak, mint a szegényebbek." Ezt azzal indokolta a cikk írója, hogy a jómódúak "a kiesett munkaidre nagyobb fizetéselmaradást tudnak igazolni, mint mondjuk egy munkanélkülinek." Ez azt sugallja, hogy a jómódúaknak jobban megéri kártérítési igénnyel élni. Ez súlyos tévedés! Nem errl van szó. St perstatisztikai adatok bizonyítják, hogy a "szegényebbek" egyes ügyvédekkel érdekközösségben sokszor próba-szerencse alapon is perelnek. Vitathatatlan azonban az, hogy akinek a káresemény bekövetkezése eltt magasabb volt a jövedelme, magasabb vagyoni kártérítési összeghez juthat.
Hazánkban teljes kártérítési felelsség van, ami egyrészt jelenti a vagyoni kár, másrészt a nem vagyoni kár megtérítését. A vagyoni kár, a káresemény miatt a károsult vagyonában bekövetkezett hátrány és az elmaradt vagyoni elny. Ez utóbbiba tartozik a kiesett jövedelem. Tehát a vagyoni kár megfizetésétl nem jár jobban a jómódú, csupán a károsodás eltti vagyoni helyzetének megfelel szintre jut. Az sem mindegy, hogy a károsodást milyen életkorban szenvedi el a beteg. Más az összegszerség az ids és egyébként súlyos alapbetegségben szenved betegnél, és más a fejldési rendellenességgel, a szülészeti ellátás rovására írható oxigénhiányos agykárosodással született újszülött esetében. Az újszülött agykárosodására nézve megjegyezzük, hogy világirodalmi adatok szerint annak oka még napjainkban is 60%-ban ismeretlen, és csak kis része (8-20%) áll okozati összefüggésben a születéskori orvosi ellátással. A fenti példában azonban nem önmaga az életkor a dönt, az nem is lehet, hanem abban az idtartam esik bírói mérlegelés tárgyává, amely a sérülés után befolyásolja a károsult életminségét. Egy végtaghiánnyal vagy oxigénhiányos agykárosodással született gyermeket élete végéig különleges módon kell ápolni. Életminségének biztosítása igen költséges, és ehhez pénzre van szükség. Az egészségkárosodás ugyan nem mérhet pénzben, azonban a pénz a megfelel életminséget könnyíteni tudja.

Álláspontom szerint nem a kártérítés intézménye jelent problémát, hanem az a téves felfogás, hogy kártérítés nem más, mint az érintett ellátó személye elleni "közvetlen támadás". Gondoljunk csak arra, hogy gépkocsiba ülvén minden nap kitesszük magunkat valamilyen közlekedési balesetnek, és ha bekövetkezik, abban az esetben a vétlen fél kárát a vétkes fél kötelez biztosítója megtéríti.

Véleményem szerint, ami rossz, az a biztosítási rendszer. Közismert, hogy szektorsemlegesen törvényi kötlezettségként elírtan az intézményi mködés minimumfeltétele közé tartozik az érvényes felelsségbiztosítás, azonban azzal számos intézmény nem rendelkezik. Miért teheti ezt meg? Azért mert a biztosítót semmilyen jogszabály nem kötelezi arra, hogy az egészségügyi szolgáltatókkal köteles legyen szerzdést kötni. A gépjárm üzemeletetje köteles biztosítást kötni. Annak ellenére, hogy tömeges gépkocsi kár van, mégis szaporodik a biztosítási ajánlatot tevk száma, és ez így helyes is. Érdemes kiemelni, hogy a biztosító, illetve a kártalanítási számla kezelje egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként legfeljebb 1250 millió Ft összeghatárig köteles a szerzdés alapján helytállni, függetlenül a károsultak számától. A fenti összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthet követeléseket, az igényérvényesítés költségeit, valamint a kamatokat is. Ehhez képest a fekvbeteg intézetekkel kötend biztosítók közül például a 2000. évben a Generali-Providencia kivonult, és mások sem kapkodnak a lehetségekért.

Bármennyire is kötelez a biztosítás az ellátók oldaláról, mindaddig, míg a biztosítókat hasonló kötelezettség nem terheli az egészségügyi ellátók esetében, addig elfordul az, hogy az egészségügyi szolgáltató saját rizikójára biztosítás nélkül mködik. A szektorsemlegesség alkotmányos alapelve ellenére, st abba ütközen más a helyzet a vállalkozó orvosok esetében, akiknél a mködési feltétel az érvényes kötelez biztosítás. Akinek nincs biztosítása az mködtetési engedélyt sem kaphat az ÁNTSZ-tl, vagy ha biztosítási szerzdésük megsznik, akkor a mködési engedélyük is visszavonásra kerül. Sajnos, a cikkben megjelenteknek megfelelen káreseményenként a biztosító társaságok 5 millió és 15 millió forint megtérítését vállalják. A cikkben foglaltaknak megfelelen, amennyiben a kialkudott vagy megítélt kárigény összege a biztosítási értékhatár felett van, abban az esetben azért az intézmény köteles helytállni. Mibl? Az úgynevezett "egységes betegcsoportok" központilag meghatározott pontértékei alapján elszámolható és annak megfelelen az Országos Egészségbiztosító (OEP) által a betegellátásra folyósított összegbl, tehát a többi beteg ellátásából kell kigazdálkodnia, és ezzel azoknak az egészségügyi törvényben meghatározottak szerinti ellátását veszélyezteti. Csd vagy csd közeli helyzet esetén pedig az intézményt fenntartó önkormányzatnak van helytállási kötelezettsége.

A megoldás nem a nem vagyoni kár összegének - szerintünk alkotmányellenes - maximalizálásában, hanem a biztosítókra vonatkozó jogszabályok megalkotásában keresendk. Mivel az egészségügyi szolgáltatót törvény kötelezi a felelsségbiztosítás megkötésére, arra nézve a biztosító társaságoknak is törvényi szerzdéskötési kötelezettséget kell keletkeztetni. Továbbá az 1997. évi egészségügyi törvényben foglalt felhatalmazás alapján a kormánynak ki kell adni a felelsségbiztosítás részletes szakmai szabályait, ami a mai napig nem történt meg. Nem történt meg annak ellenére, hogy a különböz szakmai szervezetek, köztük a MOTESZ Elnöksége erre vonatkozó indítványát írásban is elterjesztette Mint arra már fentebb utaltunk, a kötelez gépjárm-felelsségbiztosítás körében is így mködik.

Egyetértünk abban, hogy a peren kívüli megegyezés nem olyan gyakori, mint régebben volt, és ennek az eredménye, az évekig tartó pereskedés és jóval magasabb kárigény. A hazánkban bevezetett közvetíti eljárás intézménye nem váltotta be a kodifikált módján a hozzá fzött reményeket, a perek megelzésére irányuló várakozásokat. Németországban ez az Orvosi Kamara mellett "kvázi választott bíróságként" mködve nagyon jó eredményeket hozott. Megjegyezzük, hogy az eredeti tervezetek nálunk is ahhoz hasonlóak voltak. Talán ezen is el kellene gondolkodni.

A cikkben említett ügyvédi munkadíjra vonatkozóan le kell szögezni, hogy a munkadíj a megbízó és a megbízott közötti szabad megállapodás kérdése. A munkadíjat sok tényez befolyásolja, de a cikkben megjelölt százalékok - legalábbis a saját gyakorlatunktól - jelents mértékben eltérnek. Tekintettel arra, hogy az utóbbi idben több hasonló közlemény jelent meg, szükségesnek tartjuk a tisztánlátás kedvéért rögzíteni, a következket:
A bevételek fedezik az iroda mködését, az alkalmazottak fizetését, postaköltséget, másolási költséget (gyakran több száz oldalt kell másolni), beadványok szerkesztését, tárgyaláson való részvételeket, szakvélemények elkészítését, biztosítási és kamarai tagdíjakat stb. Eltérések a jogi tevékenység során is vannak, csakúgy, mint az orvosi beavatkozások során, azonban általánosítani itt sem szabad. A Napi Gazdaság szerintállami finanszírozás alapján egy egyszer szülés 83 ezer forintba kerül, ugyanez egy magánklinikán 550 ezer forint. Az utóbbi jogszerségét senki nem vonja kétségbe!
 
 
   
Back Top