home sitemap contact us  
Foldal arrow Cikkek arrow A fjdalomcsillapts htkznapi buktati
   
Foldal
Kapcsolat
Publikcik
Cikkek
Egyb
Esemnyek
Gyakori krdsek
Mentrkp
Legfrisebb
Kapcsolat
Levelezési cím:
1550 Budapest, Pf.:174
1138 Budapest, Tomori köz 18. fsz. 3.
Telefon:
+36 20 946 3074
+36 1 270 1670
Fax:
+36 1 236 0834
+36 20 940 1371
E-mail:
Az email cm vdve van a spam botoktl, a megtekintshez a JavaScript bekapcsolsa szksges
 
A fjdalomcsillapts htkznapi buktati Nyomtats E-mail
A tumoros betegek 50 százaléka még nem kér vagy kap megfelel fájdalomkezelést.
Az eredeti cikk Elérhet
Az a megfelel fájdalomcsillapítás, ami a betegnek megfelel – szögezte le összefoglalásul a krónikus fájdalom csillapításáról ma rendezett I. Fájdalom Nap egyik eladója. Ha a megállapítást kicsi nyomatékkal mondjuk, úgy akár kiáltványként is felfogható és jelzi: a fejldés ellenére egyáltalán nincs minden rendben a fájdalomcsökkentés mindennapi gyakorlatában.

Nem biztos, hogy a beteg kéri vagy kérheti a számára megfelel hatékony módszert vagy gyógyszert, mint ahogyan az sem, hogy ha kéri, megkapja, megkaphatja azt. A zavarnak több oka van, derült ki a Magyar Rákellenes Liga és a Magyar Betegjogi Közhasznú Egyesület közös, a korszer fájdalomcsillapítás lényegét, módszerét és jogi hátterét bemutató szakmai és betegjogi rendezvényén, melyre háziorvosok, egészségügyi középiskolások, a hospice ellátásban dolgozó szakemberek és a liga hálózatához tartozó betegszervezetek kaptak meghívást.


A korszer, három lépcsben felépített fájdalomcsillapítás alapelvei ismertek, els lépésben a nem-szteroid gyulladáscsökkentk, illetve Algopyrin és paracetamol tartalmú szerek alkalmazása, másodikként valamelyik gyenge ópioid, harmadik lépcsben az ers ópioidok, pl. a morfin tartalmú vagy morfin-szer hatásúak, mint a legjobban bevált tapasz. A gyógyszerek és módszerek (könnyeben-nehezebben) elérhetek ma Magyarországon, mégis, sokféle elítélettel, rossz beidegzdéssel, régen lejárt szavatosságú ismerettel kell megküzdeni a hétköznapokban orvosnak és betegnek egyaránt.


Mivel a fájdalomérzet szubjektív, a fájdalomküszöb és fájdalomtrés egyénenként változó, az orvos csak a betegre hagyatkozhat annak megítélésében, megfelel-e a szer, illetve az adagolás a terápia során. Vannak, akiknél már a kis dózis is azonnal vagy hosszútávon elegend, s vannak, akiknél nem, ezért az adagolást is egyénileg, a páciens visszajelzése alapján kell beállítani és változtatni. Sok beteg véli úgy, hogy fájdalma természetes velejárója betegségének, nem panaszkodik, így nem is kap megfelel gyógyszereket.

Másik gyakori buktató, hogy a krónikus fájdalom csökkentésében leghatékonyabb, kábító hatású fájdalomcsillapítóktól idegenkedk - leginkább félve a hozzászokástól, vagy mert azt hiszik, hogy ilyet csak végs stádiumban kaphatnak s elhomályosítja a tudatukat, - nem fogadják el a felajánlott szereket. Pedig, mint azt több eladó is hangsúlyozta, az új gyógyszerek hatásosak, függséget nem okoznak (a kezelés bármikor megszakítható), a terápiás dózis addig emelhet, amíg a mellékhatások engedik. Utóbbi azért fontos, mert a krónikus fájdalom csillapításának alapelve, hogy a szert nem szükség szerint, hanem rendszeresen, folyamatosan és megelzési céllal, azaz már a fájdalom újbóli jelentkezése eltt alkalmazni kell – olyan sokáig, ameddig csak lehet - hangsúlyozta Dr. Telekes András forvos. Ma már van megoldás az úgynevezett áttöréses fájdalom megfelel, gyorsan felszívódó morfiumos csillapítására is, bár ezt nem támogatja az OEP.


Az érdekldk tájékoztatást kaptak a nem finanszírozott, igencsak drága, de esetenként egyedi elbírálás alapján térítésmentesen alkalmazható invazív fájdalomcsillapító eljárásokról, mint a beültethet adagolóeszközökkel vagy epidurálisan végzett fájdalomcsillapítás, az idegösszeköttetések sebészi vagy mszeres blokkolása, illetve eladást hallhattak a fájdalom csökkentésére használt sugárterápia elnyeirl.


Dr. Héczey András háziorvos a krónikus fájdalom csillapításának hétköznapi buktatóira hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva: egy betegnek nem csak egyféle, fájdalommal járó betegsége lehet, s különféle bajaira más – más gyógyszereket kaphat, amit figyelembe kell venni a fájdalomcsillapítás felépítésénél.


A konferencia betegjogi vonulatában a hallgatóság tájékoztatást kaphatott a betegek egészségügyi törvény biztosította jogairól, melyrl a Liga a napokban jelentetett meg közérthet kötetet Jogaink betegségben – egészségben címmel. Jobbágyi Gábor professzor eladásában kiemelte: a kezelés visszautasítása nem jelenti azt, hogy a beteg lemond a tüneti kezelésrl, a fájdalom csillapításáról, adott esetben a mesterséges táplálásról, azaz nem lehet magára hagyni, és nem lehet „lerövidíteni a szenvedését". Ilyeténképpen a kezelés megtagadása nem teszi lehetvé az orvosnak a passzív eutanázia alkalmazását - az eladó jogértelmezése szerint.

A jogász professzor kitért az indirekt eutanázia kérdésére, mely a szándéktalan túladagoláskor merül fel, akkor tehát, amikor a dózis emelésének célja tudatosan a fájdalom csillapítása, ám ez a beteg halálát okozza. A német alkotmánybíróság határozata szerint ez nem büntethet.


Dr. Kismarton Judit szakorvos-jogász az elhangzottakhoz hozzátette: a kezelés visszautasítása esetében is köteles az orvos a fájdalmat csökkenteni, arról ugyanis nem mondhat le a beteg, azt akarata ellenére is köteles folytatni az orvos – mondta ki a törvényhez kapcsolódó 1998-as kormányrendelet. Az eladó kiemelte: ugyan a daganatos betegek teljes támogatással, korláttal mennyiségben hozzájuthatnak az ers ópioidokhoz, ami nagy elrelépés és dicséretes, ám krónikus fájdalma nem csak a rákbetegeknek vannak, ezért ajánlott volna a többi érintett betegcsoportnak (például a reumatológiai betegeknek, gerincmtötteknek) is – legalább 50 százalékos árkiegészítéssel – adni e korszer szereket, melyek még így is olcsóbbak, mint a helyettük szedettek összessége.


Sajnos a komplex fájdalomterápiát nyújtó ambulanciák száma elenyész, márpedig a fájdalomcsillapítás kevés helyet kap az orvosképzésben, inkább csak a másodképzésben és a továbbképzéseken lehet szert tenni erre a tudásra. Az utóbbinak s a betegnek szóló felvilágosító kampányoknak köszönheten ma már a betegek nem 70, hanem csak 50 százaléka véli, hogy nem jut adekvát fájdalomcsökkentéshez, ami javulás, ám így is megdöbbent. Ebben szerepet játszhat az is, hogy az említett gyógyszercsoport alkalmazása nem csak recepthez, hanem engedélyhez is kötött, s a napi gyakorlatban sok helyen gondot okoz az engedély megszerzése.

Kismarton Judit elmondta, lassan megoldódni látszik a fájdalomcsillapítás szakvizsga ügye, így hazánkban (az unióban másodikként) önálló fájdalomcsillapítási szakorvosok dolgozhatnak majd.


    2004-10-01 17:07     Forrás: Weborvos Komornik Vera
   
 
 
   
Back Top