home sitemap contact us  
Foldal arrow Egyb arrow Munkagyi kapcsolatok IV.- zemi Tancs
   
Foldal
Kapcsolat
Publikcik
Cikkek
Egyb
Esemnyek
Gyakori krdsek
Mentrkp
Legfrisebb
Kapcsolat
Levelezési cím:
1550 Budapest, Pf.:174
1138 Budapest, Tomori köz 18. fsz. 3.
Telefon:
+36 20 946 3074
+36 1 270 1670
Fax:
+36 1 236 0834
+36 20 940 1371
E-mail:
Az email cm vdve van a spam botoktl, a megtekintshez a JavaScript bekapcsolsa szksges
 
Munkagyi kapcsolatok IV.- zemi Tancs Nyomtats E-mail
Munkaügyi kapcsolatok IV.- Üzemi Tanács

 

 

A munkavállalók érdekvédelmét a szakszervezet hivatott ellátni, a munkavállaók vezetésben való részvételi jogát az üzemi tanács intézményrendszerének bevezetésével teremtette meg a jogalkotó.

A részvételi jogokat (participációs jogot) a munkavállalók közössége nevében az általuk választott üzemi tanács, mint szervezet, illetve kisebb egység esetében egy személy, az üzemi megbízott gyakorolja.
Az üzemi tanács ketts ún. konfliktus megelz, ütköztet szerepet tölt be, egyrészt a munkáltató eltt megjeleníti a munakvállalók érdekeit, másrészt törekszik a vezeti döntéseket megértetni, elfogadtatni a munkavállalókkal.


 

Lényeges tisztázni néhány alapvet különbséget a szakszervezetek és az üzemi tanácsok között. Így például:

- A szakszervezet érdekképviseleti tevékenysége nem korlátozódik csupán egyetlen munkáltatóra, mivel több munkáltató, munkáltatói érdekképviseleti szervezet, több szakszervezettel is köthet kollektív szerzdést, illetve ez kiterjeszthet ágazati szintre. Az üzemi tanács viszont csak adott munkáltatón belül mködhet.

- A munkáltatón belül a munkavállalóknak joga, hogy munkaszervezeten belül is szakszervezetet hozzanak létre, mely csak lehetség a munkavállalók számára és nem kötelez. A munkahelyen belüli szakszervezet létrehozása nem függ az alkalmazott munkavállalói létszámától. Ezzel szemben üzemi tanácsot létre kell hozni minden olyan munkáltatónál, illetve a munkáltató minden olyan telephelyén, ahol a munkavállalók létszáma az ötven ft meghaladja, illetve üzemi megbízottat, ahol a létszám 51 fnél kevesebb, de a 15 ft meghaladja.

- A szakszervezetet a dolgozók érdekvédelme során megilleti a sztrájk jog, ezzel szemben az üzemi tanács a munkáltatónál szervezett sztrájkkal kapcsolatban pártatlan magatartásra köteles, kvázi nem rendelkezik feladatai hatékony ellátásához kényszerít eszközzel.

 

Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a közösségi szinten mköd vállalkozásoknál, illetve vállalkozáscsoportoknál foglalkoztatott munkavállalókat érint, más államban hozott döntésekrl való megfelel tájékoztatás érdekében külön törvény szabályozza az európai üzemi tanács, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárást. Eltér megállapodás hiányában az európai üzemi tanács jogköre, valamint a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt biztosító eljárások kiterjednek a közösségi szinten mköd vállalkozásnak az Európai Unió tagállamaiban és az Európai Gazdasági Térség államaiban mköd valamennyi telephelyére, illetve a közösségi szinten mköd vállalkozáscsoport esetében a tagállamokban mköd valamennyi vállalkozására.

 

 

Adott munkáltatón belül, ha annak több telephelye van, egyaránt mködhet üzemi tanács és üzemi megbízott is. Ahol az elírt feltételek megvannak, a törvény erejénél fogva jogi kötelezettség üzemi tanács, ill. üzemi megbízott választása.

Tekintettel azonban arra, hogy az üzemi tanács mködésének lényege a meghatározott munkáltatói intézkedések kialakításában való munkavállalói részvétel biztosítása, a munkáltatónak, pedig az egyes döntések eltt a munkavállalók támogatásának megszerzése, az üzemi tanács létrehozására vonatkozó törvényi elírás mindkét fél érdeke. E törvényi kötelezettség inkább jelenti az üzemi tanács létrehozására irányuló kezdeményezés elfogadásának kötelezettségét. Az üzemi tanács megválasztásával kapcsolatos feladatok dönten a munkavállalókra, szakszervezetre hárulnak, (a munkáltató a választási bizottság munkájában nem vehet részt), ezért a munkáltató a munkavállalók erre irányuló szándéka, közremködése nélkül nem tud üzemi tanácsot létrehozni.

 

Az üzemi tanács létrehozása, és az ezt megelz választás azért is rendkívül fontos, mert például egy szakszervezet kollektív szerzdés kötési jogosultsága attól függ, hogy jelöltjei az üzemi tanács választáson milyen eredményt értek el. A munkáltató jogellenes intézkedése elleni kifogás benyújtására is elssorban a reprezentatívnak minsül szakszervezet jogosult. A szakszervezet reprezentativitása szintén az üzemi tanács-választáson elért szavazatok függvénye. A reprezentatívnak nem minsül szakszervezet csak a jogszabálysért munkáltató intézkedés ellen nyújthat be kifogást.

 

Az üzemi tanácsot akkor kell létrehozni, ha erre megvan a szándék, és teljesül a meghatározott munkavállalói létszám és az üzemi tanácsi jogosítványokkal kapcsolatos munkáltató jogkör meglétére vonatkozó két törvényi feltétel.

 

Az üzemi tanács mandátuma 3 évre szól, kivéve, ha a választás érvénytelenség miatt megismételt üzemi tanácsválasztást kell tartani, az így megválasztott üzemi tanács megbízatása 2 évre szól. Újonnan létrejöv munkáltatónál - a feltételek megléte esetén - három hónapon belül kell üzemi tanácsot, vagy megbízottat választani.

 

 

Amennyiben a munkáltatónál, több telephelyére tekintettel, több üzemi tanács és több üzemi megbízott megválasztására kerül sor, akkor ezzel egy idben központi üzemi tanácsot is létre kell hozni.

A központi üzemi tanács tagjait nem közvetlenül választják, ellentétben az üzemi tanács és a megbízott választásával, hanem a már megválasztott üzemi tanács tagjai közül delegálnak tagokat, a munkavállalók létszámának arányában.

 

Tekintettel arra, hogy a központi üzemi tanácsra és tagjaira is az üzemi tanácsra, illetve tanácstagokra vonatkozó szabályokat megfelelen alkalmazni kell, a központi üzemi tanács tagjainak létszámára is irányadó a legalább 3, legfeljebb 13 fs létszámkorlát, melytl sem kevesebb, sem több nem lehet a tagok száma.

A megválasztott üzemi tanácsok a munkavállalók létszámának arányában delegálhatnak tagot a központi üzemi tanácsba. Az üzemi megbízottról külön nem rendelkezik a törvény, vélheten, mint az adott részleg képviselje, automatikusan tagja lehet a központi üzemi tanácsnak.

A központi üzemi tanácsba történ delegálás miatt problémát okozhat, hogy ha több önálló részleg mködik a munkáltatónál, és ennek megfelel számú üzemi tanácsot, megbízottat választottak, s e szám meghaladja a központi üzemi tanácsba delegálható tagok számát, akkor hogyan kell eljárni.

Ilyenkor megoldás lehet a többlet létszám elkerülése érdekében, hogy ha több üzemi tanács jött létre, mint a megengedett központi üzemi tanácstagi létszám, akkor az egyes üzemi tanácsok konszenzus alapján együtt delegálnak tagot a központi üzemi tanácsba.

Ugyanez irányadó lehet az üzemi megbízottak esetében is, ha mindegyik a létszámkorlátok miatt nem lehet tagja a központi üzemi tanácsnak, akkor a több üzemi megbízott együttesen delegál tagot a központi üzemi tanácsba.

 

Az üzemi tanácstagok számát a törvény kógens (kötelez) módon határozza meg, a munkavállalók létszámának figyelembe vételével, melytl sem pozitív, sem negatív irányban eltérni nem lehet. Kivéve egy esetet, amikor jogutódlás miatt a jogeld munkáltató üzemi tanácsának tagja a jogutód munkáltató üzemi tanácsának delegált tagja lesz, akkor a Munka tv. 56/B. § (5) bekezdése alapján megengedett az üzemi tanács tagjai számának kibvülése.

Az üzemi tanács tagjai létszámának meghatározásakor a munkáltatónál (illetve ha önálló részlegnél történik a választás, a munkáltató önálló telephelyén lév), a választás idpontjában munkaviszonyban álló valamennyi munkavállalót figyelembe kell venni. A törvény nem részletezi, hogy kik vehetk figyelembe és kik nem, ezért ideértend minden munkavállaló, aki munkaszerzdése alapján munkaviszonyban áll a munkáltatónál: pl. teljes vagy részmunkaidben foglalkoztatott, tartósan távollév, Gyed-en, Gyes-en lév, és akinek Munka tv. idevonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vételével a munkavégzése helyének az adott telephelyet kell tekinteni. Például ez utóbbi esetben a Munka tv. 76/C. §-a alapján, aki a munkáját a szokásos telephelyen kívül végzi, továbbá a távmunkát végz munkavállaló esetében munkavégzési helyként azt a telephelyet kell érteni, ahonnan a munkavállaló az utasítást kapja.

Elfordulhat, hogy idközben a munkavállalók létszáma a választás idpontjában irányadóhoz képest növekszik, és ezáltal legalább hat hónapon át nincs összhangban a tagok száma, a munkavállalók létszámával, akkor új üzemi tanácstagot (és nem az egész üzemi tanácsot) kell választani.

 

Szerz: dr. Banai Krisztina

Lektorálta: dr. Kismarton Judit

 

 
 
 
   
Back Top