Bekapjuk a gyógyszerreklám-csalit
A vény nélkül kapható gyógyszerek reklámjai jelentősen befolyásolják az embereket, az Európai Unió mégis engedélyezné bizonyos recepttel kapható gyógyszerek esetén a reklámot. Egy hazai felmérés szerint a magyarok 30 százalékára hatással vannak a gyógyszerreklámok, és az [origo] megkeresésére az egyik vezető hazai gyártó is elismerte, hogy a reklámok befolyásolják a keresletet. Leginkább az téveszt meg minket, ha két néven fut ugyanaz a gyógyszer. Az USA-ban komoly probléma az ebből adódó túladagolás.
[origo]
Nyomtatás

Bekapjuk a gyógyszerreklám-csalit
2008. április 24., csütörtök, 9:07


A vény nélkül kapható gyógyszerek reklámjai jelentősen befolyásolják az embereket, az Európai Unió mégis engedélyezné bizonyos recepttel kapható gyógyszerek esetén a reklámot. Egy hazai felmérés szerint a magyarok 30 százalékára hatással vannak a gyógyszerreklámok, és az [origo] megkeresésére az egyik vezető hazai gyártó is elismerte, hogy a reklámok befolyásolják a keresletet. Leginkább az téveszt meg minket, ha két néven fut ugyanaz a gyógyszer. Az USA-ban komoly probléma az ebből adódó túladagolás.


Miközben az Egyesült Államokban szigorítani akarják a gyógyszerreklámokra vonatkozó szabályokat, addig az Európai Unió február végén azt vetette fel, több lehetőséget biztosít a gyártóknak arra, hogy hirdessék készítményeiket. Míg az Európai Unióban kizárólag a recept nélkül kapható készítményeket lehet reklámozni, addig az Egyesült Államokban ilyen tiltás nincsen.

Az USA-ban egyre több civil szervezet követeli a szigorítást, mert a reklámok jelentősen megnövelik a gyártók forgalmát. Egyre gyakoribb, hogy a betegek az orvostól olyan készítményt kérnek, amelyet előző este láttak a tévében. Ráadásul a reklámok okozta kereslet hozzájárul a gyógyszerárak növekedéséhez is. Az USA-ban a gyógyszerreklámok körüli vita - amely márciusban ismét napirendre került - azt követően merült fel, hogy 2004-ben egy milliók által szedett fájdalomcsillapítót súlyos mellékhatásai miatt kivontak a forgalomból.

"A reklámok olyan benyomást keltenek, mintha minden nap ennie kéne a gyógyszereket mindenkinek" - mondta az [origo]-nak Kismarton Judit, betegjogokkal foglalkozó ügyvéd. A korábban orvosként az onkológiai intézet fájdalomambulanciáján dolgozó ügyvéd annak ellenére így vélekedik, hogy Magyarországon szigorú előírások vonatkoznak a gyógyszerreklámokra. Egyrészt csak vény nélküli készítményt lehet reklámozni - ami a hazai gyógyszerforgalomnak mindössze 14 százalékát teszi ki -, másrészt a hirdetésekben fel kell tüntetni, hogy a vásárló hol tájékozódhat a készítmények lehetséges mellékhatásairól.

Mi bekapjuk a horgot

Kismarton szerint a magyarokra különösen jellemző, hogy szeretnek olyan gyógyszert venni, amelyről hallottak valahol, és nem az orvos írta fel a számukra. Ha pedig nem múlik el a panasz, akkor megpróbálkozik egy újabb készítménnyel - mondta az orvos-ügyvéd, aki szerint ebből akkor lehet gond, ha az azonos hatóanyagú készítményből szed be valaki 3-4 félét, ez ugyanis a szer túladagolásához vezethet. Kismarton szerint különösen a nem szteroidos gyulladáscsökkentőkből vásárolnak be a magyarok a reklámok hatására.

A reklámok befolyásolják a magyar fogyasztókat - derül ki a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének 2005-ös kutatásából. A kutatást vezető Németh Erzsébet - aki a Semmelweis Egyetemen gyógyszerészeknek oktat kommunikációt - az [origo]-nak azt mondta: összesen 502 olyan beszélgetést rögzítettek, amelyet a patikus folytatott le a vevőkkel. Ezeknél 140 alkalommal, az esetek közel 30 százalékánál volt kimutatható a reklámok hatása. Ezen belül az esetek felénél - vagyis közel 70 alkalommal - a vásárló nem tudta megmondani, mi a készítmény neve, amit meg akar venni. Csupán a reklámból tudott idézni, vagy a reklám egy részletét tudta elmesélni a patikusnak.

A befolyásolt vásárlók másik felénél az volt jellemző, hogy ugyanazt a hatóanyagot tartalmazó, de más-más nevet viselő készítményt akartak megvenni különböző tünetekre. Németh szerint a kutatásból azt a következtetést lehet levonni, hogy a gyógyszerreklámok alkalmasak lehetnek arra, hogy becsapják a vásárlókat.

A kutatás vezetője szerint különösen a paracetamoltartalmú készítmények esetén fordult elő, hogy a gyógyszert más és más fantázianévvel illetik, egyik esetben azonban úgy tüntetik fel, a nátha ellen jó, a másikban meg úgy, fejfájás kezelésére szolgál. Németh szerint ez azért jelent problémát, mert a paracetamolt könnyű túladagolni, az USA-ban a májátültetések jelentős részét például ezért kell elvégezni. A kutatás azt azonban nem vizsgálta, hogy a reklámok mennyire okoznak szükségtelen fogyasztást.

Túlzásokon buknak a gyógyszercégek

A megtévesztést bizonyítja, hogy az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) - amely másfél éve rendelkezik szankcionálási joggal - tavaly saját kezdeményezésre 32, más hatóság felkérésére 16 alkalommal marasztalt el gyógyszercéget reklám miatt. Abádiné Erdei Ildikó, az OGYI reklámfelügyeleti osztályának vezetője szerint általában azzal élnek vissza a cégek, hogy a reklámban többet ígérnek, mint amire a készítmény valójában képes. Egy köptető esetén például azt, hogy a szedése mellett nincs szükség antibiotikumra, mivel fertőtlenít is egyben. Az immunrendszert erősítő szert pedig úgy reklámozzák, hogy az megelőzi az influenzát, miközben ez nem bizonyított.

Abádiné szerint jellemző az is, hogy a gyártók azon versengenek, melyik készítmény hat gyorsabban. Fájdalomcsillapítók esetén tüntetik fel, hogy 10-15 percen belül hat, miközben ez sem bizonyított. Az OGYI a fogyasztók bizalmával visszaélő cégeket 500 ezertől 25 millió forintig bírságolhatja, egyelőre azonban 1 milliósnál nagyobb bírság nem fordult elő. A reklámfelügyeleti osztály vezetője szerint a kisebb gyógyszercégek általában tapasztalanság miatt hibáznak, míg a nagyok inkább azért, mert számukra fontosabb a marketing, mint a jogszabály.

A gyógyszerreklámok kapcsán az OGYI mellett eljárhat még a Gazdasági Versenyhivatal és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság is. Az utóbbi két hatóság arról tájékoztatta az [origo]-t, hogy az utóbbi években nem marasztaltak el gyógyszercéget. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy a hatóságoknak főként a táplálékkiegészítők - például fogyasztószerek, potencianövelők - okoztak fejfájást. Itt az a leggyakoribb probléma, hogy a készítményeket gyógyhatással hirdetik, miközben ilyen hatásuk nincs.

A bélflóra tudja növelni a forgalmat

Az [origo] a témával kapcsolatban több gyógyszergyártót is megkeresett: a Novartis és a Béres nem válaszolt a kérdéseinkre, a Bayer Hungaria pedig azt közölte, hogy a héten nem tudják összeszedni a válaszokat.

A Sanofi-Aventis/Chinoin ugyan nem volt hajlandó elárulni, hogy éves szinten mennyit költenek reklámra, a cég azonban elismerte, a hirdetések jelentősen tudják növelni a forgalmat. A Sanofi szerint az olyan készítményeknél, amelynek reklámja a bélflóra megerősödését hirdeti, szinte azonnal érezhető a forgalom megugrása. A fájdalomcsillapítók esetén viszont, ha nem hirdetnek, azonnal érezhető a visszaesés, ebben az esetben a reklámokra inkább a piacon maradás miatt van szükség - állította a cég.






A cikket az alábbi címen találja az [origo]-ban:
http://origo.hu/itthon/20080423-a-magyarok-hamadat-befolyasoljak-a-gyogyszerreklamok.html