Pályázat, nyilvános közzététel jogi szabályozásai

Pályázat, nyilvános közzététel jogi szabályozásai


A pályázati rendszerek szerepe és jelentősége a közszolgálatban

 

Növekszik a feladatok komplexitása, a közigazgatásban az egyre összetettebb feladatok ellátásához sokoldalúan képzett köztisztviselőkre van szükség. Ehhez a közszolgálati rendszerek különféle kiválasztási módszereket alkalmaznak. A kiválasztási módszerek jelentőségét azért kell hangsúlyozni, mert a kiválasztás, illetve a kinevezés a legfontosabb munkáltatói intézkedések közé tartozik, hiszen hosszú időre befolyásolja a közszolgálati jogviszony fennmaradását. A nem megfelelő kiválasztás súlyos pénzügyi következményekkel járhat, mivel a közszolgálati jogviszony sajátosságából következően a közszolgálati jogviszony megszüntetésére az esetek döntő többségében csak felmentéssel, illetve végkielégítéssel kerülhet sor.

A szakemberek kiválasztását sokféle megoldás könnyítheti meg:

- a nyilvános pályázat kiírása szélesíti a figyelembe vehető jelentkezők körét, nagyobb merítési lehetőséget biztosít csaknem valamennyi karrierrendszerű közszolgálat alkalmazza a nyilvános pályázatot, mivel ha rosszul döntöttek, azonnal megszabadulhatnak a köztisztviselőktől;

- a próbaidős szolgálat a próbaidő tartama alatt bármelyik fél indoklás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti a közszolgálati jogviszonyt. Ebben az esetben a munkáltatónak nem kell számolnia azokkal a korlátozásokkal, amelyek egyébként a közszolgálati jogviszony stabilitását biztosítják (pl. felmentési jogcímek, végkielégítés). Németországban a legelterjedtebb kiválasztási forma, ahol mindaddig amíg a gyakornok nem ad tanúbizonyságot szakmai felkészültségéről és alkalmasságáról (vizsga), addig nem kaphat határozatlan idejű kinevezést;

- a gyakorlati vizsga, a vizsgakötelezettség bevezetése a közszolgálati jogviszony véglegesítéséhez kötődik. A kiválasztás objektivitását javítja, mivel nem a munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelésétől függ a köztisztviselő végleges kinevezése, hanem a vizsga eredményétől;

- a felvételi vizsga a leggyakoribb kiválasztási módszer, számos nemzetközi szervezet is versenyvizsgák szervezésével oldja meg a szakember utánpótlást. Alkalmazása szükségtelenné teszi a képesítési előírásokat, mivel nem a diploma, hanem a vizsgaeredmény dönti el a jelölt alkalmasságát. Hátránya, hogy nélkülözi a személyes kapcsolatokon alapuló szakmai együttműködés kialakításának lehetőségét;

- a kinevezés kötelező közzététele a kiválasztás társadalmi kontrollját erősíti, s egyben hozzájárul a közigazgatás átláthatóságának javításához;

- a képességvizsgáló módszerek a pszichológiai és egyéb alkalmasságot vizsgáló módszerek a jelölt mélyebb megismerését segítik elő, elterjedésükre inkább csak az elkövetkezendő években lehet számítani.

Annak ellenére, hogy a közszolgálatban nincs általános érvényű kötelező pályáztatási rendszer a Ktv. kötelezővé teszi a pályázatot egyes állások esetében (pl. a jegyzők esetében és a vezetők meghatározott körében). Vezetők esetében ez azt jelenti, hogy a Miniszterelnöki Hivatalnál, minisztériumnál, illetve a kormányhivatalnál főosztályvezetői megbízás - főszabály szerint - csak pályázat alapján adható.

 

Ha a köztisztviselői állás betöltésére a munkáltatói jogkör gyakorlója pályázatot ír ki, vagy a pályázat kiírását jogszabály kötelezővé teszi, a pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

- a közigazgatási szerv megnevezését;

- a betöltendő munkakör, vezetői megbízás vagy kinevezés esetén a vezetett szervezeti egység megnevezését;

- az ellátandó feladatok ismertetését;

- a munkakör betöltéséhez, illetve a pályázat elnyeréséhez jogszabályban előírt és egyéb szükséges valamennyi feltételt;

- az illetményre és az egyéb juttatásra vonatkozó tájékoztatást;

- a pályázat benyújtásának feltételeit, határidejét, valamint elbírálásának határidejét;

- a pályázati eljárásra és a pályázat elbírálásának módjára vonatkozó tájékoztatást;

- a képesség-, illetve alkalmassági vizsgálat lefolytatására vonatkozó szabályokat;

- az állás betöltésének időpontját;

- a pályázathoz csatolandó iratok felsorolását.

 

A pályázati felhívást a hivatalos értesítőben közzé kell tenni, de emellett egyéb közzétételi forma is alkalmazható.

A pályázat benyújtására meghatározott idő a pályázati felhívásnak a hivatalos értesítőben történő megjelenésétől számított 15 napnál rövidebb nem lehet.

A pályázatok elbírálásának szakmaiságát hivatott szolgálni az a rendelkezés, amelynek alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója legalább háromtagú előkészítő bizottságot hozhat létre a pályázatok előzetes értékelésére. Nincs akadálya annak, hogy a bizottság munkájába bevonják a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv képviselőjét is.

A bizottság természetesen nem veheti át a munkáltatói jogkör gyakorlójának hatáskörét. Feladata kizárólag arra korlátozódik, hogy a döntést előkészítse. Ennek érdekében rangsort állít fel az első három legjobb eredményt elért pályázat közül, amelynek alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt a kinevezésről. A rangsor nem köti a munkáltatói jogkör gyakorlóját, de nem nevezhet ki olyan pályázót, aki nem szerepel a bizottság által felállított rangsorban.

A pályázat eredményéről a pályázókat haladéktalanul, de legkésőbb a pályázat elbírálásától számított 8 napon belül írásban kell tájékoztatni. Az eredménytelenül pályázóknak az értesítéssel egyidejűleg a teljes pályázati anyagukat vissza kell küldeni. Ez azt jelenti, hogy a pályázó hozzájárulása nélkül a pályázati anyagot nem lehet tovább adni más közigazgatási szervhez a siker reményében.

 

2007. szeptember 1-jétől alapvetően megváltoztak a közigazgatási álláshelyek pályáztatására vonatkozó szabályok. Így a teljes közigazgatás személyi állománya tekintetében 2007. szeptember 1-jétől érvényesül a pályázati kötelezettség. A közigazgatási szerv pályázat csak abban az esetben írhat ki, ha a köztisztviselői hely - a vezetői kinevezést, vezetői megbízást kivéve - tartalékállományban lévő köztisztviselővel nem tölthető be. Emellett a törvény kivételeket is megállapít a pályáztatási kötelezettség alól, mely kivételek a rugalmasság biztosításához fűződő fontosabb érdeket helyezik előtérbe a versenyelvűséghez képest. Így pl. pályázat nélkül is adható vezetői kinevezés, megbízás annak a köztisztviselőknek, aki a közigazgatási szervnél legalább egy évig alkalmazásban áll. A belső előmenetelt szolgáló kivételek mellett nem kell pályázati eljárást lefolytatni pl. a közalkalmazotti jogviszonyból történő áthelyezés esetén, közalkalmazotti, illetve versenyszférába tartozó foglalkoztató közigazgatási szervvé alakulása esetén, vagy pl. az egy évet meg nem haladó határozott idejű kinevezéskor.

 

A törvénymódosítás szerint a pályázat érvényességének feltétele, hogy a pályázó rendelkezzen a pályázat benyújtásának időpontjában közigazgatási versenyvizsgával. Ezt a rendelkezést csak a 2009. március 1-je után benyújtott pályázatok esetében kell majd alkalmazni.

A törvény rögzíti a pályázati eljárással kapcsolatos legfontosabb garanciális szabályokat. A pályázat benyújtására meghatározott idő a pályázati felhívásnak a pályázatot kiíró szerv által történő közzétételétől számított 10 napnál nem lehet rövidebb. A pályázatot kiíró szerv által meghirdetett pályázatban megjelölt benyújtási határidőt a pályázatot kiíró szerv által történő közzétételtől kell számítani. A pályázati felhívás kötelező tartalmi elemeit szintén a törvény határozza meg, ezek a következők:

- a közigazgatási szerv megnevezése,

- a betöltendő munkakör, vezetői megbízás vagy kinevezés esetén a vezetett szervezeti egység megnevezése,

- az ellátandó feladatok ismertetése,

- a munkakör betöltéséhez, illetve a pályázat elnyeréséhez jogszabályban előírt és egyéb szükséges valamennyi feltétel,

- az illetményre és az egyéb juttatásra vonatkozó tájékoztatás,

- a pályázat benyújtásának feltételei, határideje, valamint elbírálásának határideje,

- a pályázati eljárásra és a pályázat elbírálásának módjára vonatkozó általános tájékoztatás,

- az állás betöltésének időpontja,

- a pályázathoz csatolandó iratok felsorolása.

A törvény lehetővé teszi betöltött állásra is pályázat kiírását, feltéve, hogy legkésőbb a pályázat elbírálásának napjától az állás betölthető és az állást betöltő köztisztviselőt a kiírást megelőzően legalább 8 nappal korábban a pályázat kiírásáról írásban tájékoztatják.

A közigazgatási versenyvizsga rendszer fokozatos általánossá tételével párhuzamosan a pályázat érvényességének feltételévé válik, hogy a pályázó rendelkezzen a pályázat benyújtásának időpontjában eredményes versenyvizsgával. A pályázatokról a kinevezési jogkör gyakorlója a benyújtásra előírt határidőt követő 30 napon belül, testület esetében a következő ülésen dönt. E döntésének szakmailag megalapozott előkészítésére a kinevezési jogkör gyakorlója legalább háromtagú előkészítő bizottság hozhat létre. A törvény lehetővé teszi azt is, hogy a bizottság munkájába a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv képviselőjét is bevonják.

 

A megalapozottabb kiválasztás elősegítése és a lehetséges pályázók tájékoztatása érdekében a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (web elérhetősége: www.kozigallas.gov.hu)  2008. január 1-jétől toborzási adatbázist működtet. Az adatbázisba azok a magyar állampolgárok, valamint ügykezelők esetében nem magyar állampolgárok kérhetik a felvételüket, akik megfelelnek a közszolgálati jogviszony létesítéséhez szükséges követelményeknek, vagyis büntetlen előéletűek, cselekvőképesek és legalább középiskolai végzettséggel rendelkeznek. A törvény melléklete meghatározza azokat az adatokat is, amelyek a toborzási adatbázisba történő felvételhez szükségesek. A közigazgatási szerv vezetője a toborzási adatbázisban egyéni azonosításra alkalmatlan módon nyilvántartott személyek adataihoz közvetlenül hozzáférhet. Emellett a kiválasztott személyek adatbázisban nyilvántartott adatait a központtól a közigazgatási szerv vezetője közvetlenül meg is kérheti. A toborzási adatbázisra vonatkozó részletszabályokat a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv által lefolytatott pályáztatás rendjéről, annak szervezéséről, és lebonyolításáról, a pályázati eljárás alól adott mentesítésről, a kompetencia-vizsgálatról és a toborzási adatbázisról, valamint a pályázati eljáráshoz kapcsolódó nyilvántartás szabályairól szóló 406/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet tartalmazza.

A toborzási elektronikus rendszerhez történő közvetlen (online) hozzáférés érdekében a KSZK egyedi azonosítót ad ki a közigazgatási szerv által meghatalmazott ügyintézőknek, valamint a toborzási adatbázisba jelentkező személyeknek. A toborzási adatbázisba jelentkező személyek a regisztrációs adatlap elektronikus úton történő kitöltésével kapják meg az elektronikus rendszer használatához szükséges egyedi azonosító számukat. Amennyiben a toborzási adatbázisban szereplő személy elektronikus úton pályázni kíván, hozzájárulhat a toborzási adatbázisban szereplő adatainak a pályázati adatbázisban történő nyilvántartásához. Ebben az esetben a toborzási adatbázisban nyilvántartott adatai - ideértve a munka-alkalmassági teszt adatait is - a szükséges mértékben továbbításra kerülnek a pályázati adatbázisba. Ugyanakkor az elektronikus úton pályázó pályázata megküldésével egyidejűleg, vagy a pályázat lezárását követően hozzájárulhat adatainak a toborzási adatbázisban történő nyilvántartásához.

 

Szerző: dr. Banai Krisztina

Lektorálta: dr. Kismarton Judit