Munkaügyi kapcsolatok IV.- Üzemi Tanács
Munkaügyi kapcsolatok IV.- Üzemi Tanács

 

 

A munkavállalók érdekvédelmét a szakszervezet hivatott ellátni, a munkavállaók vezetésben való részvételi jogát az üzemi tanács intézményrendszerének bevezetésével teremtette meg a jogalkotó.

A részvételi jogokat (participációs jogot) a munkavállalók közössége nevében az általuk választott üzemi tanács, mint szervezet, illetve kisebb egység esetében egy személy, az üzemi megbízott gyakorolja.
Az üzemi tanács kettős ún. konfliktus megelőző, ütköztető szerepet tölt be, egyrészt a munkáltató előtt megjeleníti a munakvállalók érdekeit, másrészt törekszik a vezetői döntéseket megértetni, elfogadtatni a munkavállalókkal.


 

Lényeges tisztázni néhány alapvető különbséget a szakszervezetek és az üzemi tanácsok között. Így például:

- A szakszervezet érdekképviseleti tevékenysége nem korlátozódik csupán egyetlen munkáltatóra, mivel több munkáltató, munkáltatói érdekképviseleti szervezet, több szakszervezettel is köthet kollektív szerződést, illetve ez kiterjeszthető ágazati szintre. Az üzemi tanács viszont csak adott munkáltatón belül működhet.

- A munkáltatón belül a munkavállalóknak joga, hogy munkaszervezeten belül is szakszervezetet hozzanak létre, mely csak lehetőség a munkavállalók számára és nem kötelező. A munkahelyen belüli szakszervezet létrehozása nem függ az alkalmazott munkavállalói létszámától. Ezzel szemben üzemi tanácsot létre kell hozni minden olyan munkáltatónál, illetve a munkáltató minden olyan telephelyén, ahol a munkavállalók létszáma az ötven főt meghaladja, illetve üzemi megbízottat, ahol a létszám 51 főnél kevesebb, de a 15 főt meghaladja.

- A szakszervezetet a dolgozók érdekvédelme során megilleti a sztrájk jog, ezzel szemben az üzemi tanács a munkáltatónál szervezett sztrájkkal kapcsolatban pártatlan magatartásra köteles, kvázi nem rendelkezik feladatai hatékony ellátásához kényszerítő eszközzel.

 

Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a közösségi szinten működő vállalkozásoknál, illetve vállalkozáscsoportoknál foglalkoztatott munkavállalókat érintő, más államban hozott döntésekről való megfelelő tájékoztatás érdekében külön törvény szabályozza az európai üzemi tanács, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárást. Eltérő megállapodás hiányában az európai üzemi tanács jogköre, valamint a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt biztosító eljárások kiterjednek a közösségi szinten működő vállalkozásnak az Európai Unió tagállamaiban és az Európai Gazdasági Térség államaiban működő valamennyi telephelyére, illetve a közösségi szinten működő vállalkozáscsoport esetében a tagállamokban működő valamennyi vállalkozására.

 

 

Adott munkáltatón belül, ha annak több telephelye van, egyaránt működhet üzemi tanács és üzemi megbízott is. Ahol az előírt feltételek megvannak, a törvény erejénél fogva jogi kötelezettség üzemi tanács, ill. üzemi megbízott választása.

Tekintettel azonban arra, hogy az üzemi tanács működésének lényege a meghatározott munkáltatói intézkedések kialakításában való munkavállalói részvétel biztosítása, a munkáltatónak, pedig az egyes döntések előtt a munkavállalók támogatásának megszerzése, az üzemi tanács létrehozására vonatkozó törvényi előírás mindkét fél érdeke. E törvényi kötelezettség inkább jelenti az üzemi tanács létrehozására irányuló kezdeményezés elfogadásának kötelezettségét. Az üzemi tanács megválasztásával kapcsolatos feladatok döntően a munkavállalókra, szakszervezetre hárulnak, (a munkáltató a választási bizottság munkájában nem vehet részt), ezért a munkáltató a munkavállalók erre irányuló szándéka, közreműködése nélkül nem tud üzemi tanácsot létrehozni.

 

Az üzemi tanács létrehozása, és az ezt megelőző választás azért is rendkívül fontos, mert például egy szakszervezet kollektív szerződés kötési jogosultsága attól függ, hogy jelöltjei az üzemi tanács választáson milyen eredményt értek el. A munkáltató jogellenes intézkedése elleni kifogás benyújtására is elsősorban a reprezentatívnak minősülő szakszervezet jogosult. A szakszervezet reprezentativitása szintén az üzemi tanács-választáson elért szavazatok függvénye. A reprezentatívnak nem minősülő szakszervezet csak a jogszabálysértő munkáltató intézkedés ellen nyújthat be kifogást.

 

Az üzemi tanácsot akkor kell létrehozni, ha erre megvan a szándék, és teljesül a meghatározott munkavállalói létszám és az üzemi tanácsi jogosítványokkal kapcsolatos munkáltató jogkör meglétére vonatkozó két törvényi feltétel.

 

Az üzemi tanács mandátuma 3 évre szól, kivéve, ha a választás érvénytelenség miatt megismételt üzemi tanácsválasztást kell tartani, az így megválasztott üzemi tanács megbízatása 2 évre szól. Újonnan létrejövő munkáltatónál - a feltételek megléte esetén - három hónapon belül kell üzemi tanácsot, vagy megbízottat választani.

 

 

Amennyiben a munkáltatónál, több telephelyére tekintettel, több üzemi tanács és több üzemi megbízott megválasztására kerül sor, akkor ezzel egy időben központi üzemi tanácsot is létre kell hozni.

A központi üzemi tanács tagjait nem közvetlenül választják, ellentétben az üzemi tanács és a megbízott választásával, hanem a már megválasztott üzemi tanács tagjai közül delegálnak tagokat, a munkavállalók létszámának arányában.

 

Tekintettel arra, hogy a központi üzemi tanácsra és tagjaira is az üzemi tanácsra, illetve tanácstagokra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell, a központi üzemi tanács tagjainak létszámára is irányadó a legalább 3, legfeljebb 13 fős létszámkorlát, melytől sem kevesebb, sem több nem lehet a tagok száma.

A megválasztott üzemi tanácsok a munkavállalók létszámának arányában delegálhatnak tagot a központi üzemi tanácsba. Az üzemi megbízottról külön nem rendelkezik a törvény, vélhetően, mint az adott részleg képviselője, automatikusan tagja lehet a központi üzemi tanácsnak.

A központi üzemi tanácsba történő delegálás miatt problémát okozhat, hogy ha több önálló részleg működik a munkáltatónál, és ennek megfelelő számú üzemi tanácsot, megbízottat választottak, s e szám meghaladja a központi üzemi tanácsba delegálható tagok számát, akkor hogyan kell eljárni.

Ilyenkor megoldás lehet a többlet létszám elkerülése érdekében, hogy ha több üzemi tanács jött létre, mint a megengedett központi üzemi tanácstagi létszám, akkor az egyes üzemi tanácsok konszenzus alapján együtt delegálnak tagot a központi üzemi tanácsba.

Ugyanez irányadó lehet az üzemi megbízottak esetében is, ha mindegyik a létszámkorlátok miatt nem lehet tagja a központi üzemi tanácsnak, akkor a több üzemi megbízott együttesen delegál tagot a központi üzemi tanácsba.

 

Az üzemi tanácstagok számát a törvény kógens (kötelező) módon határozza meg, a munkavállalók létszámának figyelembe vételével, melytől sem pozitív, sem negatív irányban eltérni nem lehet. Kivéve egy esetet, amikor jogutódlás miatt a jogelőd munkáltató üzemi tanácsának tagja a jogutód munkáltató üzemi tanácsának delegált tagja lesz, akkor a Munka tv. 56/B. § (5) bekezdése alapján megengedett az üzemi tanács tagjai számának kibővülése.

Az üzemi tanács tagjai létszámának meghatározásakor a munkáltatónál (illetve ha önálló részlegnél történik a választás, a munkáltató önálló telephelyén lévő), a választás időpontjában munkaviszonyban álló valamennyi munkavállalót figyelembe kell venni. A törvény nem részletezi, hogy kik vehetők figyelembe és kik nem, ezért ideértendő minden munkavállaló, aki munkaszerződése alapján munkaviszonyban áll a munkáltatónál: pl. teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott, tartósan távollévő, Gyed-en, Gyes-en lévő, és akinek Munka tv. idevonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vételével a munkavégzése helyének az adott telephelyet kell tekinteni. Például ez utóbbi esetben a Munka tv. 76/C. §-a alapján, aki a munkáját a szokásos telephelyen kívül végzi, továbbá a távmunkát végző munkavállaló esetében munkavégzési helyként azt a telephelyet kell érteni, ahonnan a munkavállaló az utasítást kapja.

Előfordulhat, hogy időközben a munkavállalók létszáma a választás időpontjában irányadóhoz képest növekszik, és ezáltal legalább hat hónapon át nincs összhangban a tagok száma, a munkavállalók létszámával, akkor új üzemi tanácstagot (és nem az egész üzemi tanácsot) kell választani.

 

Szerző: dr. Banai Krisztina

Lektorálta: dr. Kismarton Judit